Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. (állattan) A magasabb rendű gerinctelenek és a gerinces állatok hámrétege alatt levő kötőszöveti réteg (corium).
2. Általában a prémes állat bőre. □ Van ki a kis bárányt félti izzadástul, S bundáját lerántja, még pedig irhástul. (Arany János) || a. Finoman kikészített bőr. □ Körömre, tollra és papirra [a verssel]! | Miután nem írószer többé az irha. (Arany János)
3. Olyan birkabőr, amelynek szőrtelen oldalát bársonyos tapintásúvá cserzik ki. Irhából csináltat bundát, kucsmát. || a. (bizalmas) Az ebből készített bunda; irhabunda. Barna, fehér, zöld irha. Télre vett magának egy szép irhát.
4. (rendsz. állandósult szókapcsolatokban) (átvitt értelemben, bizalmas) Az ember bőre (1), ill. az ember maga. (tréfás) Félti az irháját: fél, hogy megverik; hordd el az irhádat!: hordd el magad, takarodj; kiporolja vkinek az irháját: <rendsz. bottal, nádpálcával> alaposan megveri; szedi v. elhordja v. (el)viszi az irháját: gyorsan eloldalog, elinal. □ Örül , hogy a saját irháját megmentette, nemhogy még egyszer eljönne. (Mikszáth Kálmán) Mikor Nánát ostromolták, pénzt szórtál a törökök közé, hogy elvihesd az irhádat. (Gárdonyi Géza)