Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

INKÁBB határozószó, (középfokú, alapfoka nincs) felső fok: leg-, (ritka, népies) ikább (körülíró fokozására, ill. nyomósítására a még, sokkal, százszor, ezerszer szókat, arányos fokozásban minél (mennél, mentül), ill. annál szókat tesszük eléje; a jelentésben rendsz. mint, hogysem, mintsem, semhogy, semmint kötőszóval bevezetett mellékmondat utáni főmondatban áll) <Fokozás v. lefokozás kifejezésére haszn.> I. <Tárgyilagos v. érzelmileg színezett, kívánságot, vágyat nem tartalmazó közlésben, kérdésben.> A. <Egyneműek különböző fokának összehasonlításában.>
  • 1. (rendsz. más, főhangsúlyos határozószóval együtt ilyenkor főleg mellékhangsúlyos szóként, olyan igei állítmány mellett, amely folyamatos v. fokozódó cselekvést, állapotváltozást jelent) <A nagyon fokozásaként; rendsz. fokozó határozószóval v. nyomósító szóval kapcs.:> nagyobb mértékben, fokban; jobban. Annál inkább; → annyival is inkább; még inkább: még nagyobb fokban, még jobban; minél v. mennél v. mentül inkább … annál jobb (szebb, több stb.). Annál inkább szereti. Sokkal inkább megbecsüli. Most még inkább mérgelődik. Minél jobban, szebben, erősebben stb., annál inkább. Százszor v. ezerszer inkább. □ Országod alsó részei nemsokára | inkább mutatnak egy kovácsműhelyt, | hol vízre lesz csak szükség a tüzet | öntözni, melyben most a kardokat | edzik. (Katona József) Oh természet, … Mily nagy vagy te! mentül inkább hallgatsz, Annál többet, annál szebbet mondasz. (Petőfi Sándor) [A leánynak] kissé megbarnult az arca alsó fele a naptól. A kezefeje még inkább. (Gárdonyi Géza) –11 (rendsz. mellékhangsúlyos szóként) <Ugyanazon igéhez tartozó alanyok, tárgyak, határozók szembeállításában.> □ [Jókai] keveset érintkezett emberekkel s kevés viszonylatban. Inkább könyvekből ösmerte [őket], mint élő mintákból. (Mikszáth Kálmán) –12 (főhangsúlyos szóként) <Melléknév v. ilyen értelmű szókapcsolat előtt, a középfok helyettesítésére, főleg ha a melléknév nem v. kevésbé alkalmas a fokozásra:> nagyobb fokban, jobban. Ez a kérő inkább hozzád való, mint amaz. Te inkább alkalmas vagy erre, mint ő. Ez még inkább kifogásolható, mint az előbbi. –13 <Tagadás után következő nyomatékos állításban, az ellentét erősítésére.> □ Én nem is tudom, hogy Galgóczival jegyben jártam volna. – Annál inkább tudom én. (Krúdy Gyula)
  • 2. Egyre inkább: folyton fokozódó mértékben. Egyre inkább tudatosodik benne hivatása. B. (rendsz. mellékhangsúlyos szóként) <Különneműek különböző fokának összehasonlítására.>
  • 1. <Két ellentétes v. szembeállított, fokozható tulajdonság, állapot közül> az egyiket jobban megközelítve. Inkább holt volt, mint eleven. A szőnyeg inkább hosszú, mint széles. Ez a szín inkább kék, mint zöld. –11 <A hasonlítás másik tagjának elhallgatásával.> □ Kis alakú, inkább tömzsi ember volt. (Kuncz Aladár)
  • 2. <Jelentéktelenebb és jelentékenyebb, értéktelenebb és értékesebb cselekvések szembeállításában, a jelentéktelenebb, az értéktelenebb cselekvést jelentő szóval kapcs.> Inkább tesz-vesz, mint dolgozik.
  • 3. <Rendsz. csak-kal együtt:> nagy részben, nagyrészt; nagyobbára, jobbára, jórészt, főként. Inkább (csak) gyerekek voltak a pályán.
  • 4. Inkább csak: <szembeállításban az alacsonyabb fokot, a kevésbé jelentős adottságot v. negatív érzést jelentő kifejezéssel kapcs.:> jóformán csak. □ Milyen rettenetes volna, ha az élet, amelyet adunk, nem a pihent életerőből, hanem inkább csak szenvedéseimből fakadna. (Ambrus Zoltán) C. (mellékhangsúlyos szóként, rendsz. időhatározó előtt) <Gyakoriságbeli fokozatok összehasonlítására.> Leginkább v. (némileg enyhébb kifejezéssel) inkább (csak): <ismétlődő cselekvésre, folyamatra, állapotra utalva:> amikor esedékes, amikor szó lehet róla, (még) leggyakrabban, (leg)többnyire. (Leg)inkább nyáron szokott elutazni. Mostanában leginkább délután esik az eső. □ Néha, leginkább vasárnap délután úgy alkonyat felé, az asszonyok hamvast meg kötényt terítenek a fa alá. (Nagy Lajos) D. (főleg mellékhangsúlyos szóként) <Állítás és valóság különböző fokú egyezésének összehasonlítására.>
  • 1. <Vminek mondást, nevezést jelentő szóval, kifejezéssel kapcs.:> a valóságnak megfelelelőbb módon; több joggal. □ A vén Ceceyt inkább valami dísz-madárijesztőnek lehetett nevezni, hogysem díszmagyarnak. (Gárdonyi Géza) || a. <Minősítést jelentő állítmánnyal kapcs.:> a valóságnak nagyobb mértékben megfelelően szólva. □ Orra és álla a vénségtől annyira előrenyúlott, hogy asszonnyá vált papagáj volt inkább, mintsem ember. (Gárdonyi Géza) Kellemetlen látvány, ha valaki inkább lakója a feleségének, hogysem ura. (Gárdonyi Géza)
  • 2. <Helyesbítésben, rendsz. helyesbítést bevezető v. hasonlító kötőszó után, annak kifejezésére, hogy az előzménybeli kifejezésnél alkalmasabban, több joggal mondhatjuk azt, amit a helyesbítő mondat v. tagmondat tartalmaz; kb. a. m.:> helyesebben szólva. Szép asszony, azaz (vagyis) inkább csinos. Nem → annyira …, mint inkább … Nem annyira tehetséges, mint inkább tanult és szorgalmas. □ A fiúnak nem annyira az ágy esett jól, mint inkább az, hogy magára maradhatott a bánatával. (Gárdonyi Géza)
  • 3. <Rendsz. utána következő csak-kal együtt:> valóban nem az, aminek látszik, hanem …; jóformán; úgyszólván. Ez a pénz inkább (csak) pillanatnyi segítség, nem jelent végleges megoldást. □ [A rókák] betakarodtak a lyukba – künn hagyván a nyúllábat, amely úgy látszik, inkább csak szimbolum volt. (Mikszáth Kálmán)
  • 4. (főhangsúlyos szóként) <Egy v. több kifejezett v. elhallgatott lehetőséggel szemben:> több, ill. nagyobb valószínűséggel; több bizonyossággal. Délután inkább otthon találhatsz (ti. mint délelőtt]. □ Inkább segít a kutya szőre | a teríthető betegen, semhogy magát miértünk törje, | aki sorsunktól idegen. (József Attila) || a. Leginkább: legtöbb valószínűség szerint; legfőként, legfőképpen. □ Igen kedvező ajánlat mellett huzamosb időre meghívást kaptam Verőce megyébe … a levéltár rendezése miatt, de leginkább azért, hogy Pál gróf … a magyar nyelvben magát gyakorolja. (Degré Alajos) E. (mellékhangsúlyos szóként) <Ellentétes mondatokban fokozó, nyomósító szóként.>
  • 1. (tagadó v. negatív értelmű mondatot v. tagmondatot követő mondatban, de, hanem, sőt kötőszóval v. anélkül) <A szóban forgó cselekvés, magatartás, adottság kisebb foka után az attól fogalmilag lényegesen különböző, nagyobb, jelentősebb fok szembeállítására:> ellenkezőleg (, s ez még annál is több); sőt. □ Verset sokat! …, hogy nevedet minél Többször találja meg az olvasó: | … Ő el nem olvas, mert előre fél, Inkább ab invisis [= látatlanul] koszorut ád. (Arany János) Önkéntes Malinka Kornél … csak éhes volt egy-egy gyakorlat után délfelé, de vak nem volt (sőt inkább igen csinos ábrándos szemei voltak), tehát hamar észrevette a konyhában sürgő-forgó úri kisasszonyt. (Mikszáth Kálmán) Megengednék-e, hogy gyermekeink | … elfelejtsék | … amiért annyit küzdtenek apáink! | Akkor inkább a vízözön! (Babits Mihály) [A tanító] oda se néz, de még inkább elfordul, nem köszön. (Móricz Zsigmond)
  • 2. <Vmely várt pozitív v. kedvező cselekvést, magatartást tagadó mondat után következő negatív értelmű mondattal, kifejezéssel kapcs. nyomósító szóként.> (Hanem, sőt kötőszóval együtt v. anélkül:) ellenkezőleg (, s ez még annál több, annál is nagyobb baj) … Nem segít neki, (hanem v. sőt) inkább akadályozza. Nem volt hajlandó tíz forintot kölcsön adni, (sőt) inkább ő kért tőlem húsz forintot. Nemhogy dolgozna, még inkább hátráltatja a dolgozókat. II. (rendsz. mellékhangsúlyos szóként) <Fokozati különbséget tartalmazó lehetőségek összehasonlítására v. ilyenek közül való választás kifejezésére, a beszélő v. a szóban forgó személy óhajának v. hajlandóságának nagyobb fokát érzékeltetve.>
  • 1. <Annak kifejezésére, hogy két v. több beszélő akaratától függetlenül lefolyó esemény, változás közül a beszélő a helyesebbnek, jobbnak tartottat, a kedvezőbbet kívánja, azt előnybe részesíti, azt választja v. választaná:> jobban szeretném, hogy … Nyomósítva: sokkal inkább, százszor inkább. Inkább ma történjék meg, mint holnap. Inkább essen az eső, mintsem rekkenő hőség legyen. || a. (felszólító v. feltételes módú igével kapcs.) <Két v. több lehetőség közül a beszélő kívánsága szerint, a megszólított v. a szóban forgó személy elhatározását befolyásolni kívánva:> jobban szeretném, ha …; jobban tenné(d), ha …; jobb lesz, ha … Arról beszélj v. beszélnél inkább, hogy … □ Százszorta inkább éltedet Tagadd meg, mint magad. (Petőfi Sándor) De legyek, ha veszni sorsa, | Húnyó nép közt Osszián, | Inkább, hogysem dalok korcsa Közönyös harmóniám! (Arany János) Az ördög vigye a maguk körtéjét … arról beszéljen nekünk inkább: kicsoda, micsoda az az ember. (Mikszáth Kálmán) –a1 <Elbeszélésben olyankor, mikor az író az egyik szereplő nevében beszél, ennek kívánságát, óhaját tolmácsolja.> □ Noszty Pálnak… nem egészen kvadrált, hogy vejéről puhaságot híreszteljenek; tartsák inkább keménynek, féljék inkább, mint szeressék. (Mikszáth Kálmán)
  • 2. <Olyankor, ha a beszélő v. a szóban forgó személy az akaratától függő cselekvések, magatartások közül egyikre hajlandóbb, több kedvet érez:> szívesebben. □ No de elhiszem inkább, Hogy rosz verseim is vannak, mint hogy te feledtél. (Petőfi Sándor) Ha már veszekedni kell, inkább egy szép asszonnyal veszekszem, mint a politikával. (Móricz Zsigmond) –21 <Olyan hogysem, mintsem, semhogy, semmint kötőszavas, mint hogy kötőszókkal bevezetett mellékmondattal szembeállítva, melynek tartalmát a beszélő nem kívánja v. az abban foglaltakat éppen el akarja hárítani, el akarja kerülni.> Inkább elmegy, hogysem (, mintsem, semhogy, semmint) megvárjon. Inkább maga intézi el, mint hogy másra bízza. □ Király! Király! ne hagyd el e szegény | árvát: vagy… mintsem ő az ősi szokásnak áldozatja | legyen, – hüvelykemet nyomom feje | lágyába inkább. (Katona József) [Csepü Palkó] Vakarta i’kább a lovat, Semmint patkolta. (Petőfi Sándor) Mert ne is írj inkább, hogysem bölcs gondolatokkal Terheld meg leveled s gyomrom. (Petőfi Sándor) Mintsem hogy három hatost adjon a borbélynak, inkább félnapig is elborotválkozik. (Gárdonyi Géza) || a. (önálló használatban, gyak. csonka mondatban) <Elhallgatott, de odaértett v. nem mellékmondat formájában kifejezett lehetőséggel szemben arra utalva, amit vki szívesebben választ, helyesebbnek, jobbnak talál:> szívesebben, több kedvvel. Inkább fát vágok [ti. mint azt tegyem]. Pihenés helyett (is) inkább olvasott. □ Az ember annyi sivatagra jut. | Ezt én tudom – mikép nem tudja más – Kit ürömével a tapasztalás Sötét pohárból annyiszor kinált, Hogy ittam volna inkább a halált! (Petőfi Sándor) Bence Toldinak volt fegyvernök vitéze, | Sokszor volt urával háborúban része, Akkor csak komázott a kaszás halállal, Most inkább rőzsefát vinne görnyedt vállal. (Arany János) Rongy ceruzámat inkább leteszem | s köszörülöm a kasza élit. (József Attila) || b. Leginkább: minden más dologgal szembeállítva, a szóban forgó dolgot előnyben részesítve; legszívesebben. Szabad idejében sétál, olvas, de leginkább játszik a gyerekeivel. □ Nézegette a kirakatokat, a nippeket és a hamutálcákat is, de leginkább a selymeket, női ruhákat, fehérneműeket, kombinéket. (Nagy Lajos) || c. <Ellentétes mondatok első tagmondatában annak kifejezésére, hogy a beszélő v. a szóban forgó személy vmi nagy dolog végrehajtására is hajlandó:> még arra is hajlandó, hogy … Inkább leharapja a nyelvét, de nem szól egy szót se. □ Inkább fölmegy a királyig Térden csuszva, de a füttyöt Mely az ős diófárul jött, Nem engedi, nem! halálig. (Arany János)
  • Szóösszetétel(ek): mindinkább.