Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. A feldolgozott anyagnak a termelő folyamat során visszamaradt része, amelyet felhasználni vagy egyáltalán nem, vagy csak megfelelő átalakítással lehet. → Kezelési hulladék; felhasználja, összegyűjti a hulladékot.
2. Elhullott, elszóródott, rendsz. értéktelen anyag, szemét. Kilökte a hulladékot. □ Csak most látta az ember a bástyaudvaron felhalmozott tarka szemétdombból, hogy mi minden gyűlt fel egy és félév alatt a szobákban. Haszontalan holmik, hulladékok, rongy és fehérnemű-foszlány. (Kuncz Aladár) || a. Ételmaradék. Hulladékon él. □ A kutyákkal ellenséges lábon áll: azok őelőle, ő pedig azok elől eszi el az úri asztalok hulladékait. (Mikszáth Kálmán)
3. (átvitt értelemben, régies, irodalmi nyelvben) Töredék (I. 2). □ A közmondatok [= közmondások] ősrégi eredetűek. Mint a népköltészet egyes hulladéki, magába a nyelvbe olvadva, szállnak firól fira. (Arany János)
4. jelzői használat(ban) (átvitt értelemben, régies, irodalmi nyelvben) Nem vmely nagyobb egészhez tartozó, töredékes, kisebb jelentőségű <művészi alkotás>. □ Nyolc év óta gyűlt hulladék verseimet valahára sikerült összeszednem. (Arany János)