IMPROVIZÁL * ige -t, -jon (
választékos)
tárgyas Előkészület nélkül alkot vmit; rögtönöz.
Beszédet, cikket, fordítást, színészi alakítást, táncot, verset, zeneművet improvizál. || a. (tárgy nélkül)
Mikor beléptem, a zongorán improvizált. □ Abban hasonlított a népszerű hitszónok a népénekeshez, hogy
improvizált mind a kettő. (Jókai Mór)
- improvizálás; improvizáló; improvizált.