Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. Harcra kész, a harcot kedvelő <személy, közösség>. □ Rengő dárdákkal harcos magyarokra rohantak. (Vörösmarty Mihály) Életét, magáét éli néha A harcos ember: Megtelik szerelemmel S valahogy kifordul a sorbul. (Ady Endre) A sír mélyéből Figyelsz-e még ránk, harcos Ady Endre? (Tóth Árpád) || a. (1945 után) A társadalmi haladásért vívott szervezett, tudatos, elszánt politikai harc híve, ilyen harcot folytató. Harcos bolsevik, forradalmár. □ [Proletár fiú verse.] Az én apám harcos, nagy ember, | önmagát meg nem alázza A pénz előtt. (Ady Endre)
2. Harcolni kész személyre, közösségre valló, abból származó; a közös harc szellemét kifejező. Harcos üdvözlet. □ Büszkén zeng a bús dal harcos ajakról. (Vörösmarty Mihály)
3. Harci eseményekben gazdag. Harcos idők voltak azok. □ Aztán jöttek harcos nehéz idők, Kockára téteték minden mi szent. (Tompa Mihály)
II. főnév -t, -ok, -a
1. (irodalmi nyelvben) Harcoló katona. Bátor harcos. A harcosok türelmetlenül várták a jeladást. □ Magyar nemzet, Léssz-e megint, ami voltál egykor? | Oly hatalmas harcos, ki szemével Jobban ölt, mint más a fegyverével! (Petőfi Sándor) Én, beteg ember Vitézlő harcos nem lehetek. (Ady Endre)
2. Harcos (I. 1) személy. Élenjáró, kipróbált, kiváló, régi harcos. A munkásosztály elvhű, kipróbált, rettenthetetlen, tántoríthatatlan harcosa.