Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

FELMONDÁS főnév -t, -ok, -a fölmondás Általában a felmond igével kifejezett cselekvés, eljárás; az a tény, hogy vkinek felmondanak, ill. az a cselekvés, hogy vmit felmondanak.
  • 1. Vmely szövegnek könyv nélkül való elmondása, előadása. A lecke, a vers felmondása.
  • 2. Vmely jogi v. szolgálati viszony bizonyos határidőre való megszüntetésének közlése a másik féllel. Az adósság, a bérlet, a lakás felmondása; az állás felmondása. Elfogadta a felmondást. || a. Annak a helyzete, jogi viszonya, akinek állását v. lakását felmondták. Felmondásban van. || b. Az a meghatározott időtartam, amelyet az, akinek állásában, munkahelyén felmondtak, még köteles ledolgozni. v. amelyre még fizetést kap munkájának igényevétele nélkül is. A felmondás alatt új állás után nézett. || c. Az erre az időre járó fizetés (és szolgáltatás). Egyhavi felmondás jár neki.
  • felmondási.