Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

FEJLETLEN [e-e-e] melléknév -ül, -ebb [e]
  • 1. (biológia, orvostudomány) Olyan <élőlény v. szerv>, aki, amely nem tudott v. nem tud kifejlődni, fejlődésében visszamaradt, megállt; csenevész. Fejletlen csecsemő, gyerek, leány; fejletlen izomzat, koponya, mellkas, test. Korához képest fejletlen. □ A tizenöt éves … fejletlen ifjú karja nem volt hozzászokva az ilyen munkához. (Gárdonyi Géza) || a. <A szellemi élet vmely területén> a kellő, kívánatos színvonalat el nem érő, fogyatékos, alacsony fokú. Erkölcsileg, esztétikailag, politikailag, szellemileg fejletlen. □ Lehet a vers darabos, a dictio fejletlen, mindamellett a költemény becses. (Arany János)
  • 2. Olyan <képesség>, amely a megszokottnál, az átlagosnál alacsonyabb fokú, nem kellően fejlett. Fejletlen hallása, látása, szaglása van. Nyelvérzéke fejletlen.
  • 3. Olyan <társadalmi tevékenység, jelenség>, amely fejlődését, lendületét tekintve nem éri el a kívánt színvonalat; elmaradt. Fejletlen ipar, kereskedelem, kultúra, sportélet.
  • fejletlenség.