BELBECS főnév (
irodalmi nyelvben,
régies, ma
tréfás,
gúnyos)
Vmely tárgy v. dolog valódi, változatlan, a körülményektől, külső tényezőktől független, belső értéke.
A belbecs és a külcsín. □ Az aranynak a művész szebbítő kezére szüksége nincs, hogy belbecse megismertessék. (Eötvös József) A világ minden dicsérete nem képes verseimnek egy hajszálnyival több belbecsét adni,
mennyi azokban valósággal létezik. (Arany János) Volt
egy nagyszerű, pompás könyvtár is a kastélyban,
ritka, belbecsre értékes munkák tárháza. (Jókai Mór)