Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

MELLVÉD főnév
  • 1. (katonaság, régies) Várfalnak, bástyának a felső része, amely mögött a várvédők tartózkodnak; kb. mellig ér, és véd az ellenséges lövedékek ellen. Alacsony, magas, széles mellvéd. A mellvéd mögül lövöldöztek az ellenségre. □ Város vala régi, Duna jobbik partján, | …Tornyai, bástyái, mellvédei most rom. (Arany János) Amikor fölfelé tekintett, láthatá, hogy… a falon, félig rejtve a mellvédtől, áll egy katona. (Jókai Mór) || a. (katonaság) A föld felületén emelt földhányás v. fal a harcoló katonák védelmére. Földből készített magának mellvédet. Egy földhányást használt fel mellvédül.
  • 2. (régies) Könyökmagasságig érő kő-, vas- v. fakorlát, amelyet teraszokon, erkélyeken, hajók szélén stb. építenek; korlát. Áttört, bábos, tömör mellvéd. □ Odakúszott a páholy mellvédéhez. (Jókai Mór) [A balkon] mellvédjén át le lehetett látni… a fürdőigazgatóság épületére. (Hunyady Sándor)
  • mellvédes; mellvédű.