Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. Olyan kisebb v. nagyobb, rendsz. mélyebb állóvíz, amelynek rendsz. álladó jellegű, kialakult vízterülete van, és amely nincs összeköttetésben a tengerrel. Édesvizű, lefolyástalan, hajózható, mesterséges tó; a Balaton tava; Fertő tó v. a Fertő tava; az ezer tó országa: Finnország; a tó feneke, partja, tükre; a tó szélén, közepén; beúszik a tóba; fürdik a tóban; csónakázik a tavon. □ Tündérországnak egy tó állott közepén. | János vitéz búsan annak partjára mén. (Petőfi Sándor) Csillanó tükrén a tónak Mint az árnyék leng a csónak. (Vajda János) Itt távol tájkép, tóval és hegyekkel, Oly vadregényes és valószínűtlen. (Juhász Gyula) || a. Ennek vize. A tó befagy; a tó hullámzik; lecsapolják, levezetik a tavat. □ Ahol tűz égett a hegyoldalban, tűz ragyogott a tóban is. (Jókai Mór) Kövér homály, zsíros, csendes Csak egy ladik, mely hallhatón | kotyog még a kásás tavon | magában. (József Attila)
2. (átvitt értelemben, költői) <Vmely folyadékból, főleg vérből:> kiömlött nagyobb tömeg. □ Látván a görögöt elesni, És fájdalmai közt fetrengeni vére tavában, Könnyre fakadt. (Vörösmarty Mihály) Saját vérök tavába fúlnak bé a szabadságnak ellenségei! (Petőfi Sándor)