Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
I. tárgyas Szilárd, merev anyagot részekre választ, aprít v. ilyen anyagból leválaszt.
1. <Merev, szilárd testet> rendsz. vmihez ütve, leejtve v. más módon két v. több részre választ; eltör, összetör. → Derékba tör; → kerékbe tör; edényt, poharat, tányért tör; ízzé-porrá tör; → pozdorjává v. pozdorjára tör vkit, vmit; szilánkokra tör vmit; töröm a → zúzáját. □ Ne engedje kettőbe törni az ő dicsőségének öregbítésére kivont fegyvereiket. (Jókai Mór) || a. <Keskeny héjú gyümölcsöt> ütéssel v. nyomással összeroppant, hogy belét hozzáférhetővé tegye. Diót, mandulát, mogyorót tör. || b. Rám, rád, ránk, rátok, rájuk töri az ajtót: betöri v. erőszakkal kinyitja azt az ajtót, amely mögött elzárkóztam, elzárkóztál, elzárkóztunk stb. Vö: rátör (2).
2. (régies) Kelevézt, kopját, lándzsát, vasat tör: <lovagi tornán> kelevézzel stb. megvív, mérkőzik vkivel. □ Sokan törtek láncsát, lovon úgy, mint gyalog. (Arany János) Vitézi tornában is tört már lándzsát. (Jókai Mór)
3. Vmely eszközzel ütve apró darabokra választ, felapróz vmit. Cukrot, jeget tör; követ, mákot, sót tör. □ A konyháról olykor mozsárcsengés hallatszott. Bizonyosan szamócára törtek cukrot. (Gárdonyi Géza) Baltával törte a jeget, lapátolta a havat, söpörgetett. (Kosztolányi Dezső) [Favágó.] Amott is vág egy s dörmög közben: | tövit töröm s a gallya jut. (József Attila)
4. <Szilárd dolgot mint részt, darabot> egy nagyobb egészből kézzel leválaszt; letör. Tör egy darabot a kalácsból; tör egy darab kenyeret; gallyakat, rőzsét, vesszőt tör a tűzre. || a. <Növényi részt, kül. termést> termő helyéről, száráról leválaszt. Kukoricát tör. A dohány különféle leveleit külön-külön törik. □ Törik is már a tengerit Adonyban. (Arany János) Nagy munkaidő is volt még, az igaz, akkor törték a kukoricát. (Móricz Zsigmond)
5. Vmijét töri: vmely testrésze eltörik v. kitörik. Kezét, lábát, szárnyát töri; nyakát töri: a) kitörik a nyaka; b) (átvitt értelemben) sikertelen vállalkozása következtében erkölcsileg megsemmisül. □ A lyuk szűk volt s magasan álla a küszöb felett. Ha rosszúl esem ki rajta karomat törhetem. (Kazinczy Ferenc) Kigyulladt öreg méhesünk, Legszebb csikónk a lábát törte. (Ady Endre) || a. (átvitt értelemben) Vkinek nyakát töri: vkit erkölcsileg megsemmisít, boldogulását lehetetlenné teszi.
6. <Földet> ekével, boronával hasogat. Töri az ugart; töri a → rögöt. □ Szükség megkapálni s törni a göröngyöket. (Csokonai Vitéz Mihály) Beteg ápolását bízni kelle másra Ő maga a földet irtja, töri, ássa. (Arany János) || a. (régies) <Várfalat> ágyúval v. más eszközzel. pl. kossal rombol. □ Kont az előhaddal | Szulmóna falait töri minden reggel. (Arany János)
7. <Nyílást, bejáratot, utat> az akadályokat lerombolva v. félretolva létrehoz. Ablakot, ajtót tör; → utat tör; ösvényt, pályát tör. □ Az emberiségnek új pályát kell törnie. (Eötvös József) Engedje meg, kapitány uram, hogy másutt törjünk kijáró nyílást. (Gárdonyi Géza)
II. Dörzsölve, ütögetve ropogtat, puhít, roncsol; gyötör.
1. tárgyas <Kendert, lent> megszárítás után a tilón ütögetve v. más, e célra szolgáló eszköz, gép segítségével a fás részektől megszabadít. Holnap törjük a kendert. || a. (tárgy nélkül) Mit csinál anyád? Tör. Hát te törtél már? || b. (bőripar) <Bőrt> bunkóval ütögetve v. lábbal tapodva lágyít, puhít.
2. Vmi vmit, vki tör: vmely tárgy tartós nyomással, folytonos dörzsöléssel horzsolást, sebet okoz vmely testrészen, ill. vmely ember v. állat testén. Töri a lábamat; tenyerét töri a kapa nyele; töri a nyereg az állat hátát. □ Sima vállad, puha kebled Töri az a páncél. (Arany János) Törje kapa a tenyered | tanulj, vagy ne tanulj ki szakmát | a tőkéseké a haszon. (József Attila) || a. (tárgy nélkül) A cipő, a csizma tör. Ez a nyél nagyon tör. || b. Hólyagot, sebet tör vmin: a bőrt tartósan nyomva felsebzi, hólyagossá teszi. Hólyagot tört a cipő a lábán. || c. (átvitt értelemben) □ Sebet tör a dal, de balzsamteli Ujjával ismét megengeszteli. (Arany János)
4. tárgyas (költői) Megerőltetve fáraszt, gyötör, kínoz. □ Ne törd szívünket ennyi fájdalommal. (Vörösmarty Mihály) S tudtam, hogy testem miért töröm: Az életért. (Ady Endre) || a. Töri magát: a) megerőltető, nehéz munkával küszködik, fárasztja magát. Nem nagyon töri magát a munkában, a tanulással. □ Meg ne illesse kend ezt a szegény árvát Ugy is töri magát, dolgozik eleget. (Petőfi Sándor) b) vmin, vmi miatt aggódva, emésztődve búsul. □ Hiszen ne törd te magadat azon! (Jókai Mór) || b. tárgyas Töri magát: a) tolakodva utat csinál magának vhova; □ Törte magát okos, bolond, a börze csarnokai felé. (Jókai Mór) b) küszködve igyekszik vkiért, vmiért v. vki, vmi után, hogy elérje, megszerezze. Töri magát a lány után. □ Azok, akik dús jövedelmet húznak, nemigen törik magukat érdem után. (Jókai Mór) Az egész fiatalság töri magát utána. (Herczeg Ferenc) || c. (ritka) Töri magát vmihez: önmagát leküzdve alkalmazkodik vmihez. □ Piroska ezentul | Kezdte magát törni a kötelességhez. (Arany János) || d. Töri a fejét v. (ritka) az eszét vmin: erősen, feszülten gondolkodik, töpreng vmin. □ Fejemet nem töröm, Jobb annál az öröm. (Csokonai Vitéz Mihály) Nem sokat törte rajta fejét. Nem volt barátja a rébusztalálgatásnak. (Mikszáth Kálmán) || e. Töri a fejét vmiben: tervel, forral vmit. → Rosszban töri a fejét.
5. tárgyas Vmibe tör: <főleg állatot> vminek az elviselésére szoktat. → Hámba tör; → igába tör; nyeregbe tör. Nagy fáradságába került míg nyeregbe törte a szilaj csikót.
6. Tör vmely nyelvet: nehezen, sok hibával beszél vmely nyelvet. → Kerékbe tör vmely nyelvet. □ Az idegen törte a magyar nyelvet. (Jókai Mór) Prokop Petőfi nyelvét töri lassan. (Juhász Gyula)
7. Tör vkit: <betegség> rájön vkire és kegyetlenül kínozza. Töri a → frász; tör a → frász vkit vhová; töri a hideg, a láz, a nehézség; töri a → nyavalya, (vkiért, vki után, vhová v. vmerre). □ Telekit a hideg kezdte törni a visszás érzésektől. (Jókai Mór) Minél jobban kacagott, engem annál jobban tört a frász. (Móricz Zsigmond)
III. tárgyas Vminek érvényét, egységét, folyamatosságát bizonyos ponton, bizonyos módon megbontja.
1. (ritka) Megszeg <vmit, ami kötelezettséggel jár. Esküt, törvényt, ünnepet tör. □ Az enyém ha töröm, ha nem ez ünnep. (Arany János) Esküt törni senki sem pirul (Szigligeti Ede) || a. (1945 előtt) Sztrájkot tör: a közösség ügyét elárulva, megbontja a sztrájkot azzal, hogy újra munkába áll, holott társai még sztrájkolnak. □ Öntudatos munkás, amig él, nem tör soha sztrájkot! (József Attila)
2. (fizika) <Fényt> irányától eltérít és gyak. színeire bont. A prizma töri a fényt. □ E folyton változó prizma boltozatán keresztül örök szivárvánnyá törve látja az eget. (Jókai Mór)
3. (mennyiségtan) Vmit vmivel úgy oszt, hogy az osztót mint nevezőt, az osztandót mint számlálótól törtvonallal elválasztja. A húszat kettővel töri; tíz törve hárommal: 10/3. A háromszög területe: az alap és a magasság szorzata törve kettővel. || a. Vmely számot vmely más számmal tör: vmely szám után úgy ír egy másik számot, hogy közéjük a törtvonalhoz hasonló ferde vonalat húz. A rendelet folyószámát törjük a kibocsátás évének számával.
IV. tárgyatlan Vhova törekszik v. erőszakkal behatol.
1. Vhová tör: nagy erővel igyekszik utat csinálni magának v. hatol vhová. Előre, felfelé, a magasba tör; az élre tör: a) az első helyet igyekszik elfoglalni; b) elfoglalja az első helyet; (sport) kapura tör: gyors iramodással az ellenfél kapuja felé viszi a labdát; → magasra tör. A versenyző motorjával az élre tört. Új forrás tört a föld felszínére. A szökőkút vize vastag sugárban tör a magasba. □ Törjön is mind ég felé az Ami gyöngy. (Vörösmarty Mihály) S még mindig előbbre törnek a szuronyok. (Jókai Mór) || a. (átvitt értelemben) Vmire v. (ritka) vmi felé tör: nagy erővel iparkodik vmit elérni. Vmely célra v. cél felé tör; háborúra, uralomra tör; → nagyra tör; vkinek, vminek a → romlására tör; vkinek vesztére tör. □ Ki az értelem világosítását tűzi ki célul, evvel főbb célra tör. (Vörösmarty Mihály) De aki egyszer egy vad hajnalon arra ébred, | hogy minden összeomlott | az másról szól, ha lázad, nem önnön érdekéről | az már egy messzefénylő szabad jövő felé tör. (Radnóti Miklós) || b. Vki ellen v. vkinek vmijére tör: vkit nagy igyekezettel elpusztítani v. vmijét elvenni, elrabolni készül. Vkinek v. vminek az → életére tör; vkinek a biztonságára, pénzére, vagyonára tör. □ Amerre járok, életemre tör S mérges nyilakkal szívemet vadássza. (Vörösmarty Mihály) Hiába törnek életemre Vén huncutok és gonosz ostobák. (Ady Endre)
2. Romboló, rabló szándékkal támad vkire, vmire. Vö: rátör. Rám, rád, ránk, rátok, rájuk tör. Az ellenség az országra tört. Rablók törtek ránk, házunkra. □ Mint a villám, oly váratlanúl és Oly erővel törj ellenségedre. (Petőfi Sándor) Aztán meg ki áll jót, hogy reám nem törne, S elvett birtokáért öcsém meg nem ölne. (Arany János) Istentelen haramiák, kutyafia rabló népek udvaromra törtek. (Eötvös Károly) || a. Vmibe fegyveres erővel v. erőszakosan behatol; betör. Az országba, a városba tör. □ Lakomba tört a kevélység, barátom. (Vas Gereben) Azzal fegyveresen a városba törnek. (Arany János) || b. (átvitt értelemben, ritka) Rám, rád, ránk, rátok, rájuk tör: támadóan kérdőre v. felelősségre von engem, téged stb. Vö: rátör. Az előszobában hirtelen rám tört.