TERJEDEZ -ett, -tek, -zen [ë, e, e] (csak 3. személyben) (
régies,
irodalmi nyelvben)
- 1. Lassan, fokozatosan terjed, terjedni kezd. □ [A tüzet] fölgerjesztette s borongva Terjedezett az ijesztő láng a régi homályban. (Vörösmarty Mihály) [A polgárosodást] nőni, terjedezni látjuk napról napra. (Eötvös József)
- 2. (elavult, költői) Szétterül, elárad, ill. szétterült, szétáradt állapotban van. □ Ékes arany haja terjedezett. (Vörösmarty Mihály) Arcán kékes pirosság terjedezett. (Tolnai Lajos)
- Igekötős igék: elterjedez.
- terjedezés; terjedező.