TEREM [1] [e-ë] ige termek [e-ë], -sz v. termesz [e-e], termünk, -tek [ë] (termetek) [e-ë-ë] -tem [e] v. termettem [e-ë-e], -jen [ë] (I. 13. és II. 13. jelentésben csak 3. személyben)
- I. tárgyatlan Létrejön.
- 1. <Növény> vhol életre fakad és kifejlődik; sarjadva nő; megterem. Itt jó búza terem. Fekete földben terem a gabona. Az erdőben gomba terem. Ott is terem, ahol nem vetik. Ezen a földön csak gaz, gyom, dudva terem. Jó fű terem rajta. □ Akkor lesz, mikor lesz Visszajövetelem, Mikor egy szem búza Száz keresztet terem. (népköltés) S apjával fogadta őt be egy sírverem, Rajta zöld pázsit és tarka virág terem. (Petőfi Sándor) || a. <Gyümölcs, termés vmely fán, növényen> kifejlődik, megérik. Ezen a fán több alma terem, mint a másikon. || b. (alany nélkül is) <Az ismert, szóban forgó v. általában a termesztett növény, ill. gyümölcse, termése> termesztés, művelés által lesz, létrejön. Terem vkinek vmiből. Ha nem is sok, de vmi termett. Ami kevés terem, azt feléli. Szépen termett az idén. Mennyi termett a cukorrépából? Termett neki szépen.
- 2. (ritka, népies, régies) <Más vmi, pl. vmilyen állat, anyag> keletkezik, előfordul vhol. Száraz fában terem a szú. □ Ó mely sok hal terem a nagy Balatonba
(népköltés) Nem bántom a csirkét, csak nézni akarom: Nem terem mifelénk illyen apró barom. (Arany János) Itt olyan por terem, akitül vályogot köp az ember. (Móra Ferenc)
- 3. (átvitt értelemben) (Mintegy magától, külső beavatkozás nélkül) létrejön, támad, életre kel vmi. Nem terem számára dicsőség. Új élet terem kezük nyomán. Csak az ő fejében teremhetett ilyen gondolat. □ Átröpülök hazámon, Át a földön, az egész világon! | Dalaim, mik ilyenkor teremnek, Holdsugári ábrándos lelkemnek. (Petőfi Sándor) Íme a magyar népdal kétszáz esztendő előtt! Olyan friss, mintha ma termett volna. (Arany János)
- 4. (ritka) <Személy> születik, világra jön vhol. □ Nem a mi földünkön termett ez az ember. (Vas Gereben) Ki ő? hol termett? (Szigligeti Ede) || a. (csak jelen időben) Születik, akad, van belőle. Terem ilyen költő ezer is. □ Mint, ha pásztortűz ég őszi éjszakákon,
| Toldi Miklós képe ugy lobog fel nékem
Ez volt ám az ember, ha kellett, a gáton, Nem terem ma párja hetedhét országon. (Arany János) Olyan szép szál legény nem terem minden faluban. (Jókai Mór)
- 5. Vmire terem vki, vmi: egész lénye v. lényege vmilyen feladatra, vmely tevékenységre, ill. vmely helyre rendel, vmire alkalmassá tesz vkit, vmit; vmire születik vki, vmi. Nem arra termett, hogy
Lóra termett ez a legény. □ A virgonc termet És friss elme benne vígaságra termett. (Csokonai Vitéz Mihály) Nem termett arra, hogy hatszáz holdas parkok útjait méregesse végig. (Jókai Mór) || a. (ritka) Vminek terem vki: testi v. lelki mivolta kijelöli, rendeli vminek, rendsz. vmely élethivatásra. Nem termett íróembernek; sportembernek, futónak termett. □ Jókai nem termett katonaembernek. (Mikszáth Kálmán)
- 6. Vhol terem: <rendsz. személy> hirtelen megjelenik valahol, odakerül, szinte egy szempillantás alatt ott van. Talpon terem: hirtelen, tettre készen fölkel, feláll, felugrik. Hirtelen otthon termett. A rendőrség a helyszínen termett. Egy ugrással lován terem. Tüstént ott termett. □ S mint nyíl a várban termett, Lova eldült alatta. (Kisfaludy Sándor) Félóra nem telt belé, mind a kettő otthon termett. (Gárdonyi Géza) A kormányos, hirtelen lévén
, mellette termett, és visszaütötte a legényt. (Tömörkény István)
- II. Kialakítva létrehoz vmit; termést hoz.
- 1. tárgyas <Gyümölcsöt, termést vmely növény> kifejlesztve megérlel. Ez a fa jó gyümölcsöt terem. Az új rizsfajta többet terem. || a. (tárgy nélkül) <Növény> termést hoz. A mogyoró az idén nem termett. Ezek a venyigék jól teremnek. □ Virág a költészet
egy nép irodalma: De nem virágzik, nem is terem a fa. (Arany János)
- 2. tárgyas Vmit terem vmely föld, talaj: vmely növény, termény kifejlődik benne, és megérik rajta. Ez a föld búzát terem. □ Fölszántom a kertem alját, S ne teremjen több violát. (népköltés) Puszta a kert, e helyett a Szántóföld szépen virít Termi bőven a pipacsnak Mindenféle nemeit. (Petőfi Sándor) || a. (tárgy nélkül) <Talaj> használható növényt termésként hoz, benne hasznos növény nő. A homok nem terem. A föld eső nélkül nem terem. □ A föld nem akart hozni
csak
árvalányhajat és páfrányt, de az emberek kényszerítették, turkálták, piszkálták: "Teremj kutya!
Muszáj!" (Mikszáth Kálmán) A sík ölel, terem és megpihen (Ady Endre) Mondd, mit érlel annak a sorsa, | akinek öt holdja terem
? (József Attila)
- 3. tárgyas (átvitt értelemben, ritka, irodalmi nyelvben) Létrehoz, életre hív, alkot. □ Néha egy új dalt terem önkint húrja. (Arany János) || a. (átvitt értelemben, ritka, választékos) Eredményként, hatásként magával hoz; eredményez. A szükség bajt terem. □ A farkcsóválás hasznot terem. (Arany JánosShakespeare-fordítás) Gondot, nyomort csupán, csupán Az én utam terem. (Tolnai Lajos)
- Szólás(ok): ld: bokor, fa, fű.
- Igekötős igék: beterem; előterem; fennterem; kiterem; megterem; újjáterem.