Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

TÉTEMÉNY [e] főnév -t, -ek, -e [ë, e] (régies)
  • 1. Tett, cselekedet. □ A keresztyén áhétatosság nem elégszik meg a szóval, megkívánnya a téteményt. (Faludi Ferenc) Éli szép téteményjének méltó jutalmát. (Kisfaludy Sándor)
  • 2. (költői) Tét (1). □ Szólt a fiú: "Kettő, vagy semmi!" | És kártya perdül, kártya mén [= megy]; Bedobta… késő visszamenni: Ez az utolsó tétemény. (Arany János)
  • 3. (tájszó) Babonás rontás. (2), átok. Tétemény van rajta: megbabonázták, megrontották. □ Így fedezték föl a bűvölést-bájolást, a táltosságot, a ráolvasást, a csodás "téteményt". (Kosztolányi Dezső)
  • Szóösszetétel(ek): jótétemény.
  • téteményes.