Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

TÉPŐ melléknév és főnév
  • I. melléknév -n v. -en [e], -bb
  • 1. (átvitt értelemben is) Olyan, aki, ami vmit tép (1–4). A ruhát tépő tüske; a gyomot tépő kertész; gyapjút tépő asszony; a haját tépő ember.
  • 2. (átvitt értelemben, költői) Lelki fájdalmat okozó; gyötrő, kínzó. □ Rejtve maradt kebelén tépő gyötrelme szivének. (Vörösmarty Mihály) Hogyha minden vágyam Örökre elszállna S annyit tépő kétség, Siratott reménység Fás közönnyé válna… Ne éljek én tovább. (Ady Endre)
  • II. főnév -t, -je [e] (szövőipar)
  • 1. Hosszú rostszálak (len, kender), rongyok és fonalhulladékok (szép)tépésére való gép. A tépőn átállítják a hengereket.
  • 2. Üzemrészleg, amelyben ilyen géppel v. gépekkel dolgoznak. A tépőben dolgozik. || a. Ennek helyisége(i). A tépőbe megy. || b. Az itt dolgozók összessége. Az egész tépő egyszerre ebédel.
  • Szóösszetétel(ek): 1. tépődeszka; tépőgép; tépőkel; tépősaláta; 2. idegtépő; szívtépő.