Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

SZURDAL ige -t, -jon (kissé régies)
  • 1. tárgyas Hegyes eszköz, tárgy egymás után többszöri szúrással sért, megsebez vkit, vmit. Egres szedésekor a tüskék szurdalták az ujjamat.
  • 2. tárgyas <Személy> hegyes tárggyal ismételten megszúr vkit, vmit. □ Égethetsz, szurdalhatsz, Nem féllek, se téged, Se tüzed, se vasad. (Jókai Mór) || a. (tárgy nélkül) (ritka) Vmi szúrni szokott; az a sajátsága, hogy szúr. □ A rózsa szép virágszál, De tüske szurdal ágán. (Csokonai Vitéz Mihály)
  • 3. tárgyatlan (költői) Vmit keresve, kutatva többször (oda)szúr vhova. □ Egy élőfárul hosszu póznát törvén, Méregeti azzal, milyen mély az örvény, Szurdal a fenékig itt is, ott is sokat. (Arany János–Ariosto-fordítás)
  • Igekötős igék: átszurdal; beleszurdal; felszurdal; megszurdal; összeszurdal; végigszurdal; visszaszurdal.
  • szurdalás; szurdaló.