SZERZŐI [ë v. e] melléknév (-leg) [e]
A szerzőt (I. 2) megillető, neki járó. Szerzői tisztelet(díj) v. honorárium; szerzői százalék, tiszteletpéldány. □ [A költő] pörölte dalának szerzői jogdíját. (Móricz Zsigmond) || a. (jogtudomány) Szerzői jog: vmely szellemi alkotás (írói, zenei , (képző)művészeti stb.) szerzőjének az a joga, hogy alkotásával életében közzététel stb. szempontjából és anyagi vonatkozásában csak ő rendelkezhet, ha jogát másra (pl. vmely kiadóra) át nem ruházta, halála után pedig e jog meghatározott időre átszáll jogutódaira. □ [Az igazgató] Szigligetivel barátságosan kiegyezett, s őt szerzői jogaiba
visszahelyezé. (Jókai Mór) || b. A szerzőtől származó. Szerzői előszó. || c. Szerzői est: olyan irodalmi v. zenei est, amelyet vmely író, költő, zeneszerző műveiből rendeztek, és amelyen rendsz. maga a szerző is fellép.