SZEIZMOGRÁF [ej] főnév -ot, -ja (földtan)
Érzékeny műszer, amely önműködően jelzi a földkéreg mozgásának erejét és tartamát; földrengésjelző készülék. Érzékeny, mint a szeizmográf. A hatalmas robbanás a szeizmográf tűjét is kimozdította. A szeizmográf távoli földrengést jelzett. □ Rettenetes idő lesz holnap,
nem lehet víkendezni
, megnéztük az összes műszereket,
a szeizmográfokat, a szextánsokat. (Karinthy Frigyes) || a. (átvitt értelemben, irodalmi nyelvben) Olyasmi, ami rendkívül érzékenyen mutatja a legkisebb változásokat is. □ Olvasnék eltűnődve, mily titkos, furcsa műszer A költők tolla, mely amíg betűket rajzol, A néma vonalakból finom, tündéri jaj szól: Szeizmográf, mely bús rengést szelíd cikkcakkba fűz fel. (Tóth Árpád)