Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. tárgyatlan <Erős légáramlás> huzamosabb ideig éles, magas hangot ad. Sivít a szél. □ A csönd még nagyobb lett. Még a szél is halkabban sivít. (Móricz Zsigmond)
2. tárgyatlan <Kilőtt lövedék v. nagy erővel eldobott tárgy> repülése közben kellemetlenül éles, magas, fütyülő hangot ad. A füle mellett sivítottak a golyók. A feje körül sivítottak a feléje hajigált kövek. □ Száll nyíl- s kopja-csoport, s Utja közép táján iszonyú csengéssel esik le; Vagy pedig a levegőn végig gonosz éle sivítván Fegyvernek romlást, hősöknek szörnyü halált visz. (Vörösmarty Mihály) A gránátok sivítottak körülünk jobbra-balra. (Jókai Mór)
3. tárgyatlan <Ember, állat> fülsértő, visongó, éles, elnyújtott hangot hallat; visít. Sivít a megvert gyerek. Sivít az éhes malac. □ S a vár fölött a csend közé Baglyok, varjúk sivítanak. (Kisfaludy Károly) Vendégem csak egy halálmadár. A toronypárkányról néha sivít, visít. (Kemény Zsigmond) Mi elkezdtünk sivítani, rémülten és torkunk szakadtából. (Móricz Zsigmond)
4. tárgyatlan <Tárgy, eszköz, gépalkatrész> súrlódás következtében kellemetlenül éles, bántó hangot ad. Sivít az acélfűrész. □ A villamos sivítva befordult az aluljáróba. (Babits Mihály)
5. tárgyatlan (átvitt értelemben, költői, rosszalló) <Hangszer, emberi ének> fülsértő, kellemetlenül visító hangot ad. □ Sivított a zene. (Tolnai Lajos) A város peremén sivít e dal. (József Attila)