SÖTÉTLIK tárgyatlan ige -ett, -ene [ë, e-e], (
ritka) ..teljen; -eni [ë-ë, e], (
népies,
régies) sötétellik [ë v. e] (csak 3. személyben; felszólító módja nem haszn.)
1. Sötétnek, sötéten látszik, tűnik fel.
A papíron egy tintafolt sötétlik. Az égen felhők sötétlenek. Sápadt arca körül fekete hajkoszorú sötétlett. A távolban a Börzsöny erdős hegyei sötétlenek. □ Temetőben új sír dombja sötétellett. De miféle sírnak sötétlik ott dombja, | Arra Miklósnak most van is nincs is gondja. (Arany János) Kéken sötétlik ere homlokuknak
(Kosztolányi Dezső)
- 2. (ritka, költői) Sötétedik. □ Már sötétlik pitymalatra, Hajnal előtt, éjfél után. (Arany János)
sötétlő.