SÓHAJT ige -ott, -son; -ani, (
régies,
irodalmi nyelvben) sohajt (gyak. -t ragos mérték- v. módhatározóval)
- 1. tárgyatlan Mély, hangos lélegzetet vesz, és a beszívott levegőt hosszan, hallhatóan kibocsátja. Egyet, hosszút v. hosszan, mélyet v. mélyen, nagyot sóhajt, → végsőt sóhajt. □ Ha az ember sóhajtani nem tudna, hát megfulladna. (Móra Ferenc) || a. tárgyatlan (átvitt értelemben) □ S olajos rongyokban az égen megáll, sóhajt az éj; leül a város szélinél. (József Attila) || b. tárgyatlan (orvostudomány) <A vizsgált személy, beteg> mély be- és kilélegzést végez. Tessék sóhajtani! Mélyet, nagyot sóhajtson! □ Felültette a pácienst, szépen megkérte, hogy sóhajtson, hallgatta a tüdejét. (Kosztolányi Dezső) || c. tárgyatlan <Rendsz. vmely nyomasztó érzelem (bánat, vágy), v. (ritka) feloldó érzés (megkönnyebbülés) hatására> mélyen, hangosan, gyak. elnyújtott nyögéssel be- és kilélegzik. Fájdalmasan, keservesen v. keserveset, megkönnyebbülten, vágyakozva sóhajt. Akkorát sóhajtott, mint egy fújtató v. hogy majd elfújta az embert. Nagyot sóhajt, mint akinek egy nagy kő esik le a szívéről. □ Hősvértől pirosúlt gyásztér, sóhajtva köszöntlek. (Kisfaludy Károly) A muskátlis virágcserepek mögött nem egy leány sóhajtott, s elmerengett aztán. (Mikszáth Kálmán) Ő ágyba bujt
én meg sóhajtva mellé ültem, útálva az életemet. (Szabó Lőrinc)
- 2. tárgyatlan (átvitt értelemben, költői) Vki, vmi után, (ritka, régies) vkiért, vmiért, vmire sóhajt: vágyódik, áhítozik utána, reá. □ Ki után sohajtasz, Édes jó pajtásom? (Petőfi Sándor) Máskülönben ment a dolga A kedves cicának: A reggelin gazdájával Ketten osztozának. Búsan nézte ezt a szolga
Fél zsemlére, pohár téjre Nagyokat sohajta. (Arany János)
- 3. tárgyas (irodalmi nyelvben) Sóhajtva mond, emleget vmit. □ Gyakran megálltam [a Duna] néma partjain, Titkot sohajték a szellők közé. (Vörösmarty Mihály) || a. tárgyas (elavult, irodalmi nyelvben) Nagyon, sóhajtozva óhajt, kíván vkit, vmit; eped, vágyódik vki, vmi után. □ Mi a Vágnál gyakran sóhajtunk tégedet. (Csokonai Vitéz Mihály) || b. tárgyatlan (régies) Sóhajt vkihez: hozzá fohászkodik.
- Igekötős igék: belesóhajt; elsóhajt; felsóhajt; visszasóhajt.
- sóhajtgat; sóhajtó; sóhajtott.