Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

ROPPAN
ROSSZ
RÓTT
RÓZSA
RÓZSÁS
ROZSDA
RÖG
RÖGTÖNZÉS
RÖPPEN
RUHÁZ
RÚT
S [2]
SÁFRÁNY
SAJÁT
SAJÁTSÁG
SAJNOS
SAKÁL
SALAK
SÁNTA
SÁNTÍT

ROMANTIKUS melléknév és főnév
  • I. melléknév -an, -abb
  • 1. (irodalomtudomány, művészettörténet) A romantika (1) irányzatához tartozó, azt követő. Romantikus költő; romantikus regény. Csongor és Tünde a legszebb magyar romantikus darab. □ A romantikus iskola … új, éltető inspirációt adott az ingadozó szellemeknek. (Ambrus Zoltán) A romantikus iskola nagy költője [= Vörösmarty] ebben az időpontban oly rokon a klasszikusokkal, amilyen egyetlen más magyar költő sem volt soha. (Babits Mihály)
  • 2. (irodalomtudomány, művészettörténet) Kalandos (szerelmi) tárgyú, érdekes, változatos történet, ill. ennek irodalmi feldolgozása). Romantikus eposz, film, mese, regény.
  • 3. (választékos) Nagy célokért, nemes eszmé(nye)kért lelkesedő, rendkívüli, kalandos vállalkozásokra hajlamos, nagy érzések iránt fogékony <ember>. Romantikus egyéniség, lélek; romantikus lázadó. □ Javíthatatlan romantikus maradtam. (Kosztolányi Dezső) Édesanyám romantikus ember volt, a szó legismertebb s legszélsőségesebb értelmében. (Móricz Zsigmond) || a. Nem mindennapi; rendkívüli(ségével meglepő); titokzatosságával, szokatlanságával, fordulatosságával meghökkentő és megdöbbentő, ill. hangulatos szépségével, bájával, változatosságával lenyűgöző. Romantikus kaland, szerelem, találkozás, utazás; romantikus táj, vidék. □ Első feleségemet … romantikusan szöktettem meg a férjétől. (Karinthy Frigyes) Ennek az éjszakának különös és romantikus eseményei voltak. (Babits Mihály)
  • 4. (választékos, néha kissé rosszalló) A valósággal kevéssé számoló, attól elszakadt; regényes (1a), érzelmes, ábrándos. Romantikus ábránd, hajlam, szerelem.
  • II. főnév -t, -ok, -a (irodalomtudomány, művészettörténet) Romantikus (1) író, költő, művész. A nagy német romantikusok; a magyar romantikusok. □ Azok, akiket talán másodlagos romantikusoknak lehetne nevezni, … elejtették … a halálos szenvedélyek kultuszát, ellenben rendre megőrizték a romantikusok külsőségeit. (Ambrus Zoltán) romantikusság.