Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. tárgyatlan (-t ragos mértékhatározóval is) Rivall vkire (vmire): indulattól fűtött, átható, rikoltó hangon kiált vkire, vmire, rendsz. elhallgattatás, elkergetés céljával. Vö: rárivall. Rám, rád, ránk, rátok, rájuk rivall. Csönd legyen! rivallt a siránkozóra. □ Visszaugrott hintajába, nagyot rivalva a kocsisra. (Mikszáth Kálmán) || a. tárgyatlan (vonzat nélkül) (ritka) Ilyen hangon kiált. □ Kitakarodjál rivalt az anya az ajtó felé mutatva. (Tolnai Lajos) || b. tárgyas (ritka) Rivallva kiált, kifejez, közöl vmit. □ Áruló! Kém! rivalták felé száz torokból. (Jókai Mór) S kerget kicsinyje, nagyja Tetszést rivall neked (Gyulai Pál) || c. (átvitt értelemben) □ És minden barlang, melynek csendje lágy volt, Most ferde száj, mely szörnyű jajt rivall (Tóth Árpád)
2. tárgyatlan (választékos) <Fúvós hangszer> átható, izgató, harsány hangot ad, ilyen hangon szól. Kürt, trombita rivall. □ "Fenn lakozva a magas Budában | Leltek engem Mátyás udvarában." | Szól s bucsúzik a vadász, rivalva Inti őt a kürthang: menni kell. (Vörösmarty Mihály) Zászlók lobognak, harsonák rivallnak. (Kosztolányi Dezső) || a. tárgyatlan (költői) <Dal, ének> erőteljes, szenvedélyes zengéssel, harsogással szól, hangzik. □ Verecke híres útján jöttem én, Fülembe még ősmagyar dal rivall. (Ady Endre)
3. tárgyatlan (ritka) <Némely állat> harsány, éles hangon szól, kiált. □ Daru rebben, vadlud rivall. (Arany János)