Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. Sok fajtában és változatban élő, ősidők óta kedvelt, rendsz. kertben ápolt cserje; pálhás levelei páratlanul szárnyaltak, szára tüskés, nagy szirmú, illatos virágainak színe fehér, sárga, rózsaszínű v. piros. Rózsát szemez, ültet. A park útjait rózsák szegélyezik. Rózsával futtatja be a kerítést. □ Hát a kert hogy van, amelynek Rózsáin szemeim sokszor függének, amíg a Messzeröpült lélek hívemhez vitte szerelmét? (Petőfi Sándor) [A régi kert.] Itt csak egyszerű virágok vannak: árvácskavirág, | petúnia, muskátli | és rózsa, rózsa! (Babits Mihály) Mintha ifjú rózsa futna fel a cser törzsére, olyszerű volt gyönyörű leánykáinknak könnyed lebegése a díszruhás vitézek karjain. (Móricz Zsigmond) || a. (növénytan) Az ilyen növényeket magában foglaló növénynemzetség (Rosa). || b. Pünkösdi rózsa: májusban virágzó, nagy, teljes, piros, fehér v. rózsaszínű virágú, bokros dísznövény a boglárkafélék családjából; bazsarózsa (Paeonia officinalis).
2. A rózsa (1) virága, rendsz. a szárával együtt. Feslő, nyíló rózsa; rózsából köt csokrot; rózsát szed; rózsát tesz a vázába. Szóláshasonlat(ok): (népies) piros, mint a rózsa: egészségesen piros, szép piros <az arcszíne>. □ A késő maradék rózsákat hint sírhalmomra. (Csokonai Vitéz Mihály) Elfogadom a rózsát, betűzöm a hajamba, és otthon le is préselem. (Mikszáth Kálmán) Szeretem a beteg rózsákat, Hervadva ha vágynak, a nőket. (Ady Endre)
3. (átvitt értelemben) Ezt a virágot stilizáltan utánzó, rendsz. sugarasan szétágazó sziromleveleket ábrázoló dísz, ábra, ékszer, kokárda. Az ablak, a mennyezet rózsája; a torony rózsája: a torony csúcsán levő kődísz; (vallásügy, régies) az olvasó, a rózsafüzér rózsája: az o., a r. nagyobb, gyak. díszített szeme. A terítőre rózsát hímez. □ Süvegemen nemzetiszín rózsa. (Arany János) Egyik felesége, egy iparművésznő rózsákat és gondolákat festett pergamen lámpaernyőkre. (Hunyady Sándor)
4. (tájszó) A cipónak, kenyérnek a kinyíló rózsára emlékeztetően kihasadt, barnáspiros domborulata. Add nekem a rózsáját! □ Ti, kikért teremnek a búzakeresztek S rózsává pirított fehér cipót esztek, Ti a gazdag alföld édes gyermekei! (Arany János)
5. (átvitt értelemben) Az öntözőkanna v. cső végére, zuhanyozóra v. szökőkút csövére alkalmazott szóró. Felteszi a rózsát a locsoló kannára. □ Meleg zuhany! | Fellélegezve nyujtom két karom rózsád felé. (Szabó Lőrinc)
6. (átvitt értelemben, népies) Vkinek szerelmese, szeretője, főleg nő. Elhagyta a rózsája. Szereti a rózsáját. (szójárás) → Szembe rózsám, ha szeretsz! □ Csipkés a szőlő levele, Vártalak rózsám az este. (népköltés) Igy is jó ily bús legénynek, Akit elhagyott rózsája. (Petőfi Sándor) Télen-nyáron pusztán az én lakásom, A rózsám is csak vasárnap, ha látom. (Tompa Mihály) || a. (átvitt értelemben, népies, költői) Bájos, üde, fiatal lány. □ Amott virít Szentmiklósnak | Egy rózsája . Hejh csak soha ne is néztem Volna rája! (Petőfi Sándor)
7. (átvitt értelemben, költői) A bájnak, örömnek, egészségnek piros színe az arcon, ill. maga a báj, öröm, egészség. □ Igy hervadtak el rózsái Halavány orcáinak (Csokonai Vitéz Mihály) Rózsát az arcra élet színe fest. (Arany János) || a. (átvitt értelemben, választékos) Láz v. indulat hatására keletkezett pirosság az arcon. A láz rózsákat → fest az arcára; rózsák ütnek ki a láztól az arcán. □ Szemei alatt égő rózsák képződnek a haragtól. (Tolnai Lajos) A Halál Szeszélyes vérnyomokban | Követi az Életet De a Halál csak festék | Haván a gyáva Életnek. | (Az én kis életemnek is, Mert, ni, hogy szaladnak, Mint lázbeteg arcán a rózsák, Kinek porokat adnak) (Ady Endre)