Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. Az a lelki tevékenység v. vkinek az a várakozó állapota, amelyben bizalom, több-kevesebb bizonyosságú hit nyilvánul meg aziránt, aminek a megvalósulását szeretné. Remény és kétség között; a reménynek egy sugara, szikrája; már csak a remény élteti; kihal belőle a remény; abban van v. benne van minden reménye; korai volt a reménye; oda minden reménye; vminek a reményében: abban reménykedve, bízva v. majdnem bizonyosra véve; reményt → fűz vmihez v. vkihez; reményt önt vkibe; reményét veszt; reményét → veti vkibe, vmibe; reményétől megfoszt vkit. □ Kétség s remény közt Vár s fél a kába. (Kölcsey Ferenc) Azt beszélgették, hogy Öveges bizonyos reményeket fűz hozzám. (Gárdonyi Géza) Ki itt belépsz, hagyj fel minden reménnyel! (Babits MihályDante-fordítás) || a. Ennek tartalma. → Csalfa remény; megcsalt remény; füstbe ment remény; → megcsillan vminek a reménye; vmely remény v. vminek a reménye meghiúsul; reményei teljesednek; reményében csalatkozik; reményekben ringatja magát; hiú reményekkel áltat vkit; lemond minden reményről; régi reményét megvalósítja. □ Minek nevezzelek, Legvakmerőbb reményimet Megszégyenítő ragyogó valóság Édes szép ifju hitvesem, Minek nevezzelek? (Petőfi Sándor) A vonat zakatolása acélos, vidám csattogásával szilaj reményeket ébreszt bennünk. (Kosztolányi Dezső) || b. Ez a költői v. művészi megszemélyesítésben, ill. ábrázolásban. □ Földiekkel játszó | Égi tünemény, | Istenségnek látszó | Csalfa vak Remény! (Csokonai Vitéz Mihály) Szelíd remény, jobb kor szebb napjain Mosolygva jöttél lángoló szemekkel. (Kölcsey Ferenc)
2. Biztató kilátás; vmi jó esemény bekövetkezésével kecsegtető lehetőség. A jó remény fejében: kedvező megoldásra számítva; a jobb jövő reménye fűti; annak reményében, hogy minden reményen → felül; a legszebb reményre jogosít. Milyen remény van arra, hogy ? Van-e még remény? Sorsuk megjavítására nem volt semmi remény. Kevés a remény a felgyógyulására. □ Elváltanak egymástól végtére Szép reménnyel a jövő estére. (Petőfi Sándor) Az én apám gazdagok foglya, Bántják, megalázzák szegényt, De estére elhozza hozzánk A jó reményt. (Ady Endre)
3. (átvitt értelemben, választékos) Rendsz. olyan személy v. jelkép, aki, amely a jövőbe vetett bizalomnak, a hitnek a biztosítéka, támasza. Az egész család reménye; milliók reménye. □ Úgy bánjék véle, mint szemfényivel, Merte gyermek vén napjaim reménye. (Petőfi Sándor) Mióta ember néz az égre, Vörös csillag volt a reménye. (Ady Endre) Valahol a szalontai parasztházban ötéves kisfiú alszik, agg szüleinek reménye. (Kosztolányi Dezső) || a. (régies, választékos, kedveskedő) <Nőhöz, gyermekhez intézett megszólításként:> Reményem!: mindenem, életem. □ Ne szólj, én reményem (Csokonai Vitéz Mihály)