Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. Szövetnek v. rostos szálakból álló szövött anyagnak elszakadt, leszakadt, elnyűtt, értéktelen része, darabja. Ez a rongy már kapcának sem való. Töröld meg a cipődet ezzel az ócska ronggyal! Szóláshasonlat(ok): úgy bánik vele, mint a ronggyal: kíméletlenül, durván, kegyetlenül bánik vele; (argóban) ég, mint a rongy: szégyenben marad(t), csúfosan veszít(ett). □ A gyermeknek a kuckó a lakása a boglyakemence oldalában. Kemény volna fekvésre ez a hely, ennélfogva rongyokat raknak bele. (Tömörkény István) S amott a kopár réteken | rongyok a rongyos füveken (József Attila)
2. Vmely (háztartási) célra használt, szövött v. rostos anyag. Ronggyal tisztítja az ablakot, a cipőjét; ronggyal törli az olajos gépet. A rendőr felírja azt, aki a rongyot az utcára rázza. Szóláshasonlat(ok): olyan, mint a mosogatórongy: a) rossz minőségű, tartás nélküli <textilanyag>; (bizalmas) teljesen kimerült, erőtlen, fáradt (személy. □ Bal karjával az ablak keresztfájába kapaszkodott, a jobb kezében rongy volt, amivel az üveget törölgette. (Hunyady Sándor) || a. (régies) Bécsi rongy: piros festékkel átitatott kendő, amellyel régen a nők az arcukat pirosították. □ Múzsa, te, ki nem jársz idres-bodros konttyal, Vézna bőrödet sem fested bécsironggyal . Te segíts méltóan elzengnem e harcot! (Arany János) Egy leánnyal táncolt, kinek bécsi piros ronggyal volt kerek folt festve a két arcára. (József Attila)
3. Elszakadozott, alig használható, elnyűtt ruhanemű, fehérnemű, ágynemű v. lábbeli. A kertben, kifeszített kötélen szárította rongyait. □ Lábbelije rongy, ruhája foszlány. (Eötvös Károly) Egy napon, alkonyat felé, rongyokba burkolt ősz ember jött vele szemben az úton. (Karinthy Frigyes) || a. (túlzó) Viselésben nagyon elkoptatott ruha. A kabátja már csak rongy.
4. (bizalmas, túlzó) Értéktelen anyagú v. divatját múlt ruha. Ez a rongy a ruhám. Nem öltözhettem fel rendesen, csak ez a rongy van rajtam. || a. (bizalmas, rosszalló) Általában ruha, kül. fényűző, elegáns ruházati cikk. Sok rongya van. Sokat költ rongyra. □ Akárhogy forgatja, nincs neki egy valamire való rongya se, amibe mutathassa magát. (Móricz Zsigmond) Reggel óta húzzuk egy kosár ruha tisztítását, csupa selyem, csupa báli rongy, csak a benzin oldja a foltjait. (Gelléri Andor Endre)
5. (átvitt értelemben, költői) Vminek a rongyai: vminek a roncsai, foszlányai. □ Szemeivel egy csillagon függ, mely feje fölött ragyog, keresztül világítva a nyargaló felhők rongyain. (Jókai Mór) Feketén és kiégve, A lelkem vad rongyaival, Megállok az örök kapuk előtt. (Tóth Árpád) Dallamok rongyai lobogtak. (Babits Mihály)
6. (átvitt értelemben) Használhatatlan, értéktelen tárgy. Ez a valamikor sokra tartott irat ma már csak rongy.
7. (durva, rosszalló) Erkölcsileg züllött személy, erkölcstelen, rossz nő. Te rongy. □ Megvénülsz és leköpve, letaposva Szeméten pusztulsz el, mint utca rongya. (Reviczky Gyula) Mit bánom én, ha utcasarkok rongya, De elkisérjen egész a síromba. (Ady Endre)
8. (népies, tájszó) Elnyújtott tészta, hasonló a pászkához; először megsütik, aztán megöntik, mint a perecet, s túróval, zsírral fogyasztják, akár a galuskát.
II. melléknév (-ul), -abb
1. (ritka) Ronggyá tépett, viselt; rongyos. Rongy ruha; rongy zsebkendő. □ Rohanj, ha rongy is a mentéd. (Ady Endre) A vállamon egy rongy köpeny (Kosztolányi Dezső)
2. (bizalmas, rosszalló) Minőség tekintetében nem kielégítő; hitvány, <silány tárgy>. Na ez rongy ebéd volt. Száz forintot kért azért a rongy asztalért. Még a legrongyabb szőlőt is piacra viszi. || a. (bizalmas) Teljesen értéktelen, az adott helyzetben felesleges, használhatatlan, semmit sem érő <tárgy>. A zsebében csak egy rongy kétfilléres volt. □ Minek is volna neked az a rongy esernyő? (Mikszáth Kálmán) Rongy ceruzámat inkább leteszem | s köszörülöm a kasza élit. (József Attila)
3. (rosszalló) <Erkölcsi szempontból> teljesen értéktelennek tartott, aljas; megvetésre méltó <személy, közösség>. □ E rongy nép azt véli, hogy Gondoskodásunk félelem. (Petőfi SándorShakespeare-fordítás) Ez a világ nem testálódott Tegnaphoz húzó, rongy pulyáknak. (Ady Endre) || a. (bizalmas, rosszalló) Hitvány emberre valló, megbélyegzést érdemlő. Rongy eljárás volt tőle. □ Sehonnai bitang ember, Ki most, ha kell, halni nem mer, | Kinek drágább rongy élete, Mint a haza becsülete. (Petőfi Sándor)
Szólás(ok): rázza a rongyot: úgy igyekszik feltüntetni, mintha jobb anyagi körülmények között volna mint a valóságban van; henceg, hetvenkedik.