Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

CSÖKÖNYÖS melléknév -en, -ebb [e, e]
  • 1. Olyan természetű <állat, főként ló, szamár>, hogy időnként váratlanul s érthetetlenül nem akar helyéből kimozdulni v. makacsul vonakodik húzni. □ Evvel a csökönyös lóval szőrmentében kell bánni. (Vörösmarty Mihály)
  • 2. (átvitt értelemben) Olyan <ember>, aki álláspontjához az ésszerűség v. méltányosság ellenére is görcsösen ragaszkodik; makacs, nyakas, önfejű. Csökönyös alak. || a. Ilyen emberre jellemző, rá valló. Csökönyösen kitart vmi mellett; csökönyösen ragaszkodik elveihez, módszeréhez, rögeszméjéhez; csökönyösen ragaszkodik egy eszméhez. □ A rendszerető, … csökönyös gondolkodású leánynak teljességgel nem tetszett d’Asti életmódja. (Ambrus Zoltán) A vén ember … mosolyában … ott volt a rejtett, csökönyös rosszindulat. (Kaffka Margit)
  • 3. (átvitt értelemben, ritka, költői) Nehezen gyógyítható, szívós, makacs <betegség>. □ Az a baj csökönyös nagyon. (Arany János–Arisztophanész-fordítás)