Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

BUKDÁCSOL tárgyatlan ige -t, -jon
  • 1. <Rendsz. egyenetlen talajon> megbotolva, botladozva megy, jár. Úttalan utakon bukdácsolt. □ Megérkeztünk, – mondta az óriás … De még egy negyedórát is bukdácsoltak a szántóföldeken, legelőkön, dombokon, tarlókon át. (Gárdonyi Géza) Már a piac másik végén bukdácsolt, de még akkor is hallottuk a káromkodását. (Móra Ferenc) || a. Bukdácsolva megy, jár, jön: bukdácsol (1). Furcsán, bukdácsolva jár. Bukdácsolva jött felém a rossz úton. □ Édesanyám … magához szorított, s bukdácsolva mentünk haza. (Móricz Zsigmond)
  • 2. <Vízben> hirtelen alá-alámerül és föl-fölemelkedik; fürdés közben le-lebukik a vízbe. Gyerekek, kacsák bukdácsoltak a vízben. □ Malomablakban pipázott két öreg molnár s nézték szép csendesen, hogy bukdácsol a nyavalyás a vízben. (Vajda János)
  • 3. <Vízi jármű> hol előre, hol hátra bukik, majd az eleje, majd a hátulja víz alá süllyed. Egy csónak bukdácsolt a hullámokon.
  • 4. (átvitt értelemben, iskolai, bizalmas) <Diák> ismételten többször is megbukik, de hol javító vizsgával, hol osztályismétléssel tovább tanul. Mindig gyenge (rossz) tanuló volt, folytonosan bukdácsolt. Bukdácsolva tíz év alatt végezte el a nyolc osztályt.
  • 5. (átvitt értelemben, választékos) <Személy, irányzat, mozgalom> bizonytalanul, botladozva jár, halad; bizonytalankodik. A fiatal költő még bukdácsol ebben a műfajban. Az első világháború előtt a magyar belpolitika válságról válságra bukdácsolt.
  • Igekötős igék: elbukdácsol; felbukdácsol; lebukdácsol.
  • bukdácsolás; bukdácsolgat; bukdácsoló.