Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

BOZONTOS melléknév -an, -abb
  • 1. Sűrűn nőtt, csomóba gubancolódott, boglyas, kócos <haj, szőrzet>. Bozontos szakáll, üstök. Bozontos haja a szemébe lógott. Megsimogatta bozontos szakállát. Összevonta bozontos szemöldökét. □ A csöpke kis leánynak leint | kit az utcán … lát | zsinoron vezetni egy bozontos | hosszuszőrü nagy fehér kutyát. (Babits Mihály) Szemöldöke bozontos és egybenőtt. (Nagy Lajos)
  • 2. Ilyen hajjal, szőrzettel borított, fedett. A medvetáncoltató bozontos medvéje. A kutya megcsóválta bozontos farkát. □ Egy-egy bozontos bús tinó el-elbődűl. (Petőfi Sándor) A nagy bozontos kutyák mindegyre szaporodtak. (Gárdonyi Géza)
  • 3. (ritka) Kusza, sűrű lombú, ágú <fa, bokor>. Bozontos csucsor ←; bozontos, nagy fákat ingat a szél. || a. (költői) Ilyen lombú v. ágú fákkal, bokrokkal benőtt, bozótos <terület>. □ Bozontos part alatt, A csalfa déli hölgy Tovább tovább halad. (Vörösmarty Mihály) A vidék … vad, bozontos, zordon volt. (Kemény Zsigmond)