Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. Olyan <nagy, szilárd tömeg>, amely reng (13, 5), mozog. Rengő föld, háj, hústömeg. □ Elül lépett be a főmufti, utána a fővezér, mindkettő hófehér, rengő ősz szakállal, (Jókai Mór) || a. (átvitt értelemben) □ Éreztem, hogy megingott alattam az alap, melyre álltam, s most a rengő világ torzképet mutat. (Justh Zsigmond)
2. (költői) Hullámzó <víztömeg>. Rengő habok.
3. (régies) Ringó, himbálódzó, hajladozó. □ Látom Fehérvár | Gyermekeit magasan rengő dárdákkal. (Vörösmarty Mihály) Lenn a ragyogó zöld tavacskák, fenn a hófehér madár, közbül a rengő, virágzó nádasrengeteg. (Krúdy Gyula)
4. (irodalmi nyelvben) (Érzelemtől, megindulástól) hullámzó, remegő, reszkető <testrész>. □ Oh, Ida, | Mutassa rengő hév kebled, hogy élsz, S hogy e kebel csak érettem dobog. (Vörösmarty Mihály)
1. (népies) Bölcső (1). □ Hogy lehet az, hogy így magamban kell maradni és nem kell ringatni Bálintot a rengőben? Megfoghatatlan. (Móricz Zsigmond) || a. (népies) Nagy kendőből, ponyvából, pokrócból hevenyészett függőágy, csecsemő részére. || b. (tájszó) Forgatható, átfordítható támlájú rövid pad a bölcső számára.
2. (régies, költői) Párnázott, rugalmas szék v. más, kényelmes ülő alkalmatosság. □ Drága karos rengők dagadóra tömve, Bársonnyal bevonva, arannyal áttörve, Álltak a sátorban gyönyörű szép renddel. (Arany János) || a. (tájszó) Karos, hátas fapad.
3. (tájszó) Vesszőből font kas mint halászszerszám.