REMEKMŰ főnév
<Az emberi alkotó tevékenységnek, kül. az irodalomnak, a művészetnek vmely ágában> minden tekintetben kiváló, remek alkotás. Költői, könyvkötői, szónoki, zenei remekmű; a képzőművészet, a világirodalom remekművei. Nem mindennap születik remekmű. □ Szerintem az Ember Tragoediája, egy Dante vagy Goethe technikájával, remekmű volna. (Arany János) Az Oedipus király Aristoteles óta dicsért és bámult remekmű. (Péterfy Jenő) Nem volt az antik vagy modern irodalomnak remekműve, melyet e könyvtárban el ne lehetett volna olvasni. (Babits Mihály) || a. (átvitt értelemben, választékos) A természetnek vmely csodálatraméltó alkotása. A fehér hangya állama valóságos remekmű. □ Mily remekmű az ember! (Arany JánosShakespeare-fordítás)