Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

POKLOS
POMPÁS
PONGYOLA
POR
PORLIK
POROND
POSTA
PŐRE
PREGNÁNS
PREZENTÁL
PRÓBAKŐ
PROLETÁR
PRÓZA
PRÓZAI
RABSZOLGA
RÁBUKKAN
RÁFEKSZIK
RAFINÁLT
RÁG
RAGADOZ

PARASZTOS melléknév -an, -abb 1. Parasztok körében szokásos, parasztra jellemző; olyan, mintha paraszti eredetű volna. Parasztos beszéd, stílus; parasztos divat, ruha, szokás; parasztos életmód, viselkedés. □ Kukorica Jancsi becsületes nevem; Egy kicsit parasztos, de én nem szégyenlem. (Petőfi Sándor) Édesapámnak valósággal meg kellett verekednie mindenkivel, akit … megelőzött … Apró, szúrós parasztos gúnyban volt része, de ő vastagon adta vissza. (Móricz Zsigmond)
  • 2. (1945 előtt, rosszalló) <Magukat a néptől elkülönítő, a dolgozó osztályokat lenéző személyek szóhasználatában:> az ún. "úri" illem szabályait nem ismerő és ezért bárdolatlannak, otrombának tartott <személy>. Parasztos alak, ember. □ Rút nézni, hogyha költő Szőrös, parasztos. (Arany János–Arisztophanész-fordítás) Régi szerelme … finom beszédével milyen úrias …, az ő bronzbőrű, parasztos urához képest. (Nagy Lajos) || a. Ilyen személyre valló, rá jellemző <külső, megnyilatkozás>. Parasztos külső, megjelenés, modor. parasztosodik; parasztossága.