Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. (vallásügy) <Az egyistenhívő vallások felfogása szerint:> sokistenhivő, bálványimádó, pogány (I. 1a) vallás. Hazánkban a királyság megalapítása után a kereszténység kezdte egyre inkább kiszorítani a pogányságot.
2. (költői) Keresztény v. általában valláserkölcsi normáktól nem korlátozott magatartás. □ Vad, nagyszerű rajongást oltott | Az Érnek partja én belém, | Csupa pogányság volt a lelkem, Gondtalan vágy és vak remény. (Ady Endre)
3. (vallásügy) Pogány (I. 1) nép. Hittérítők indultak a pogányság közé. || a. (régies) Mohamedánok, kül. törökök (összessége). □ "Vizet, vizet!" a pogányság Orditoz hiában. (Arany János)
4. (átvitt értelemben, népies, régies) Pogány (I. 4) cselekedet, magatartás; kegyetlenség, gonoszság. Ez pogányság volt tőle. □ Egy himpellér uzsorás négyszáz forintos jó váltóért csak háromszázhúsz forintot akarna adni. No, ezt a pogányságot mégse engedjük. (Mikszáth Kálmán) Mégiscsak pogányság, hogy az anyját ilyen időben hazajáratja. (Gárdonyi Géza)