BOLT [1] főnév -ot, -ja
(
költői) Boltív, boltozat. □ Bús boltok alatt süket falak Őriznek egy diákot. (Ady Endre) Közepin klasszikus | bolt áll, | bolt alatt koszorus | oltár. (Babits Mihály) || a. (
régies) Sírbolt. □ Még most is találnak olyan régi boltokra, ahol égő lámpás vagyon a koporsó mellett. (Mikes Kelemen) Áldozatát vérben fogadá vala boltja sötétén, Elsíratott hamvak közt, a cégényi monostor. (Kölcsey Ferenc)
- Szóösszetétel(ek): 1. boltheveder; bolthomlok; boltmagasság; boltüreg; 2. égbolt; mennybolt; sírbolt.