Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. Olyan <személy>, aki szeret v. szokott v. sokat tud beszélni; bőbeszédű, közlékeny. Beszédes asszony, gyerek, leányka, menyecske, öreg, utas, vendég. Ha iszik egy kicsit, mindjárt beszédes lesz. A társaságban ő volt a legbeszédesebb. □ Népképviselőkül kizárólag beszédes emberek kellenek. (Arany János) A folyosón összetalálkozik két beszédes asszonyság. (Jókai Mór) Láttam, hogy beszédes, szívélyes emberrel kerültem szembe. (Kuncz Aladár) Nem volt beszédes egész nap elvoltunk úgy, hogy nem szólott énhozzám. (Móricz Zsigmond)
2. (ritka, költői) Érzelmeinek hangot adó, csicseregve hangoskodó, lármás <állat, főleg madár>. □ Sírján egyszerű halom, Felette a lágy szellő suhogva jár, Színes pillangó, beszédes madár. (Arany János) [A tavasz] ékesíti a holt erdőt Beszédes madársereggel. (Vajda János)
3. (népies) Vkivel beszélő viszonyban, közelebbi ismeretségben, jó barátságban levő <személy>. Nem vagyok vele beszédes. □ Később ismerős, beszédes is lettem vele. (Vajda János) Nem beszédes ismerősöm. Látásból maradt az eszemben. (Gárdonyi Géza)
4. (átvitt értelemben, választékos) Olyan <tény, adat, esemény, szellemi alkotás>, amely önmagában, szavak, ill. külön v. hosszas magyarázat nélkül is könnyen érthető, világos; kifejező, meggyőző. Beszédes bizonyíték, cáfolat, példa. A kiállítás iránti érdeklődés beszédesen bizonyítja, hogy A könyv beszédesen mutat rá a hibákra. □ Férj s atya nyúgoszik itt; özvegy s négy árva keserve Tette beszédessé rajta e néma követ. (Vörösmarty Mihály) Az elsőn némi legenda színezet ömlik el, a másik jó beszédes elbeszélés a nagy királyról. (Arany János) Nekem beszédes költő-példák némák. (Ady Endre) || a. (ritka) Bőbeszédűen részletező <közlemény>. □ Ma a színlapnak sem illik beszédesnek lennie. (Ambrus Zoltán)
5. (átvitt értelemben) Vmely érzelmet, lelkiállapotot v. az egyéniséget szavak nélkül is tükröző, kifejező, arra jellemző <arckifejezés, megnyilatkozás>. Beszédes ajak, száj, szem, tekintet. Beszédes arckifejezése van. Beszédes kézszorítással búcsúzott tőle. □ Messze estem, oh lyánykám, beszédes Szemeidnek szép sugáritól Szemeidből jóság és vidámság | szól. (Petőfi Sándor) Szép metszésű telt ajkai csukva is beszédesek. (Jókai Mór) Nem volt beszédes. Egész nap el tudott ülni, egy szó nélkül, csak a szemei csillogtak beszédesen. (Móricz Zsigmond)