MOH [moh v. mo] főnév -ot, -a (
ritka,
irodalmi nyelvben)
Moha. (
átvitt értelemben,
költői)
Az idő(k) moha: az idő múlásának pusztító hatása. □ A derék nem fél az idők mohától. (Berzsenyi Dániel) A nagy park egykori kőkerítése
néhol összeomlott
csak imitt-amott ép még, és a mohhal benőtt zsindely is rajta van. (Mikszáth Kálmán)
- Szóösszetétel(ek): mohfedte; mohpamlag; mohszakáll; mohtakaró.