Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

MEGHERVAD tárgyatlan ige
  • 1. (ritka) <Növény nedvhiány, betegség, kórokozó miatt> színét veszti, megráncosodik, szirmait elhullatja; egy kissé v. hirtelen hervadt lesz. Az aszályban meghervad az egész határ. A vázában hamar meghervadtak a virágok. □ Órjás képében vele volt a Félelem, és a Megnehezűlt Átok, mely hogy mene, messze kiszáradt A növevényes föld, s fa, virág meghervada utján. (Vörösmarty Mihály)
  • 2. (átvitt értelemben, költői) <Személy betegség, kór miatt> sápadttá, sovánnyá válik, megaszik, elsorvad. □ Juliska … távollétem alatt meghervadt egy kicsit – a bánat miatt. (Petőfi Sándor)
  • 3. (átvitt értelemben, irodalmi nyelvben) <Érzelem, érzés> olyan mértékben gyengül meg, hogy következménye feltűnően megmutatkozik. □ Eljő az ősz, fagyos derén Meghervad kedv, öröm, remény. (Tompa Mihály)
  • meghervadás; meghervadó; meghervadt.