Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. <Haj, szőrzet> simává, egyenletessé válva lelapul, a testfelülethez hozzásimul, ill. ilyen állapotban van. Pár hajszála lesimult kopasz fejére. A haja alig akar lesimulni. □ Bajusza ahelyett, hogy ügyesen lesimult volna szájára: még fölfelé meredt. (Tolnai Lajos)
2. (ritka, választékos) <Ránc, redő, gyűrődés> kisimulva eltűnik. Lassan lesimultak arcának ráncai. □ A könny lassankint eltűnt az olvasó szeméből, homlokáról a ránc lesimult. (Jókai Mór) || a. (ritka, irodalmi nyelvben) <Főleg ruha, bőrfelület> ráncainak, redőinek, gyűrődéseinek eltűnésével simává válik, így hozzásimul vmihez. Arca a düh után lassan lesimult. A könyv lapjai lesimultak. □ A délszaki tündér Jött új fényben elő Válla, s emelt nyaka s lábának teli szára fehérlett; Bájlólag [= elbájolóan] lesimult egyebütt deli teste ruhája. (Vörösmarty Mihály)
3. (költői) <Víz, hullám> elsimul (1). □ A hullám, dagad, Aztán lesimúl. (Petőfi Sándor) [A tenger] hadd csendesedjék, símuljon le, s legyen állandó a szél. (Arany JánosArisztophanész-fordítás)