SZÜLEMÉNY [e] főnév -t, -ek, -e [ë, e] (
választékos, ma gyak.
rosszalló v.
gúnyos)
Valamely lelki tevékenység, főleg gondolkodás eredménye; termék.
Beteges képzelet szüleménye; a →
pillanat szüleménye. □ Itt vannak még három nagyságos elmének szüleményei is
(Csokonai Vitéz Mihály) Minden ügyesség, mesterfogás, csak gyakorlat szüleménye. (Madách Imre) Magyar Költő elegiája e szomorú napok szüleménye. (Gyulai Pál)
- Szóösszetétel(ek): agyszülemény; elmeszülemény; szörnyszülemény.