Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

MEGKÉSIK tárgyatlan ige
  • 1. <Személy, vándormadár, megszemélyesített fogalom> a kellő időpontnál későbben érkezik meg vhova, de ezzel magának v. másoknak nem okoz nagyobb zavart, pótolhatatlan veszteséget. Megkésett az előadó, később kezdődött az előadás. A kedves meglepetés megkésve érkezett. A tavasz megkésve jött az idén. A fecskék megkéstek. □ Késsél meg setét éj komor óráiddal, Ne fedd bé kedvemet hideg szárnyaiddal. (Csokonai Vitéz Mihály) || a. Megkésik (vmivel): <személy> a kellő időpontnál később tesz vmit, de úgy, hogy ezzel senkinek nagyobb zavart, pótolhatatlan veszteséget nem okoz. Megkésett a rendeléssel, a válasszal. Megkésve, de talán még nem elkésve küldöm ezt a cikket.
  • 2. Elmarad (3) vmiben. Az őszi vetések megkéstek (a fejlődésben).
  • 3. (régies, költői) Megkésik (vhol, vmiben): a kelleténél tovább elidőzik vhol, ill. a kelleténél több időt tölt el vmivel. □ S midőn a kedvelt táj fölött mereng, Megkésni látszik a gyönyör miatt. (Vörösmarty Mihály)
  • megkésés; megkésett; megkéső.