Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

LESZEG [ë-e] tárgyas ige
  • 1. (választékos) Leszeg vmit vmiből: rendsz. ennivalóból késsel egyetlen kanyarító mozdulattal levág. Leszeg egy darabot a kenyérből, a kolbászból, a szalonnából. || a. (régies, költői) Levág vkit, vmit. □ Csörsz, Kund gyermeke győzött, | Gyors nyilazó kezedet fényes dárdája leszegvén! (Vörösmarty Mihály)
  • 2. Fejét, nyakát, (ritka) szárnyát leszegi: a) fejét, nyakát, szárnyát feltartott, fölszegett állapotából lehajtja. □ Fábiánné búsan szegte le fejét. (Mikszáth Kálmán) A kanca meghorkant alattam, … aztán engedelmesen leszegte nyakát, s szép csöndesen megindult a falu felé. (Mikszáth Kálmán); b) fejét, nyakát, szárnyát hirtelen támadó tartásba merevíti. A bika leszegte fejét, s öklelni készült.
  • 3. (régies) <Hosszú, szúró fegyvert> megközelítően vízszintes helyzetbe ereszt, lehajt. □ A lobogó tollú Csörsz … leszegvén | Tornyos dárdáját komoran figyel apja szavára. (Vörösmarty Mihály)
  • leszegés; leszeget; leszegett; leszeghető; leszegő.