Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
LELKÜLET [e-e v. ë-e] főnév -et, -e [ë, e] (választékos)
1. Azoknak az értelmi, érzelmi és erkölcsi (jellem)vonásoknak az összessége, amelyek vmely személy v. közösség érzés- és gondolkodásmódjában, cselekedeteiben és erkölcsi magatartásában megnyilatkoznak; érzésvilág. Fennkölt, gyöngéd, költői, nemes lelkület; alacsony, gonosz, irigy, szenvedélyes lelkület. A túlérzékeny lelkület sok szenvedésnek van kitéve. □ A bírói pálya inkább illik lelkületedhez. (Jókai Mór)
2. (ritka) Lelkiség. □ Ha tettdús [= tettekkel elfoglalt] életed Zajában elnémúl ez égi szó, E gyönge nő tisztább lelkűlete Meghallja azt. (Madách Imre)
3. (ritka) Kedélyállapot, hangulat. □ [Az idő] a szerző lelkületére ólomsúllyal borult. (Arany János)