Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. (bizalmas) tárgyas Nagy lökéssel hirtelen kimozdít a helyéből, arrébb taszít, dob, vet vmit. Lódítsd azt a hordót a sarokba! □ Hátrafelé messze nyujtja ki jobb lábát, Hogy rúgva is azzal lódítsa a szálfát. (Arany János) Klára parittyából egy nagy követ lódít. (Jókai Mór)
2. tárgyas (tájszó) Vkihez v. vmiért küld, szalaszt vkit. Gyereket lódít a postára. Lódított valakit érte, hogy hazahívja.
3. tárgyas (gyak. -t ragos mértékhatározóval) (bizalmas) A tréfa kedvéért v. más okból túloz, nagyot mond, nem mond egészen igazat, tódítja a valóságot; füllent. Nagyokat lódított a lánynak. Azt lódította, hogy már járt Skóciában. □ Ne lódítson kend olyan nagyokat! (Jókai Mór) || a. (tárgy nélkül) (bizalmas) Örökké csak lódít. Szeret lódítani. □ Én még eddig soha hazugságot le nem írtam, hát ha hozzáfognál lódítani, akkor abbahagyjuk. (Móricz Zsigmond) Te jól tudod, a költő sose lódít. (József Attila)