Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
KÖZÉPSZERŰ melléknév -en [ë v. e] (kissé választékos)
1. <Alakjára, mennyiségére, nagyságára nézve> se nem nagy, se nem kicsi; közepes (12). Középszerű birtok, termés, termet. □ Látta halántékin hogy felduzzadt az ér, Mint egy kifeszített középszerü kötél. (Arany János)
2. (ritka) Se nem jó, se nem rossz minőségű; átlagos, közepes (3). Középszerű áru, termék. || a. (kissé rosszalló) Másodrangú, nem kiváló <tudás, képesség, ill. ilyen tudású, képességű személy>. Középszerű író, játékos, költő, munkaerő, tanuló, tudós. □ Csupa középszerű kölykökkel vesződöm egész életemben. (Mikszáth Kálmán) || b. (kissé rosszalló) Ilyen személytől készített, ilyen tudást, képességet visszatükröző <szellemi termék>. Középszerű alkotás, mű, regény.