Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. Azon emberi tevékenységek és folyamatok összessége, amelyek az egész népközösség állami, politikai életével, elsősorban az állami vezető szervek és hatóságok munkájával, működésével kapcsolatosak. A magyar közélet kiválóságai. Szerepet játszik a közéletben. A haszonlesőket el kell távolítani a közéletből. □ Nem egyenlő feladatok zúdulnak a közélet férfiainak vállaira. (Mikszáth Kálmán)
2. (sajtónyelvi) A közösség politikai, társadalmi élete, tevékenysége, életviszonyai. Tiszta közélet. Bírálatra és önbírálatra van szükség a közélet egész terén. A szabadság elve érvényesül az egész közéletben. □ Nincs-e a magyarnak elég tennivalója hazájában a közélet dicső ösvényein? (Eötvös József) || a. (sajtónyelvi) Az egyén részvétele ebben; <a magánélettel ellentétben:> a nyilvános, társadalmi élet. Egyazon elveket vallja a magán- és a közéletben. □ Hiába mondják nekünk, válasszátok külön a magánéletet a közélettől (Jókai Mór) A faluban a magánélet is közélet. (Móricz Zsigmond)
3. (régies) Mindennapi élet. □ Egypár kivételt talán lehetne a közéletből említeni. (Vörösmarty Mihály) Csak praegnánsabb kifejezéseket használjon a költő, a közéletből. (Arany János)