KÖTTET [e] ige -tem, -ett [e, ë], ..essen [e-ë]
Általában rendelkezéssel, paranccsal, kéréssel arra bír vkit, hogy kössön (I. 12, II. 13, III. 13) vmit.
- 1. tárgyas Intézkedik, hogy vkit, vmit kötéllel, lánccal v. más kötözőanyaggal odaerősítsenek vhova. A szőlőt a karóhoz kötteti. □ Azért a lovakat kötteté ólába. (Arany János)
- 2. tárgyas Intézkedik, hogy vki <több hasonló jellegű tárgyat> vmely kötelékkel egybefűzzön. Kévébe kötteti a gabonát. || a. tárgyas Elrendeli, hogy ily módon vmit létrehozzanak. Kefét, kévét, koszorút köttet.
- 3. tárgyas Megrendeli a könyvkötőnél, hogy <vmely könyvet, folyóiratot> kössön be. || a. (tárgy nélkül) Vkinél köttet: vmelyik könyvkötővel szokta beköttetni a könyveit, folyóiratait stb.
- 4. tárgyas Vmit köttet (vkivel): megrendeli, hogy vki kötőtűkkel v. kötőgéppel fonálból készítsen vmely ruhaneműt. Harisnyát, kesztyűt, sapkát köttet.
- 5. tárgyas (ritka, költői) Elrendeli, hogy vkit felkössenek. □ A főfő rabló sorra köttet Kontár, szegény tolvajhadat. (Vajda János)
- Igekötős igék: átköttet; beköttet; beleköttet; egybeköttet; felköttet; hozzáköttet; ideköttet; kiköttet; leköttet; megköttet; odaköttet; összeköttet; ráköttet; újraköttet; visszaköttet.
- köttetés; köttető.