Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. Költőre jellemző, hozzá tartozó, vele kapcsolatos, a költő jelleméből, természetéből következő. Költői ér ←; költői nagyság; költői szikra ←; költői tehetség; költői túlzás: a) (irodalomtudomány) a szemléletesség fokozására haszn. alakzat, amely abban áll, hogy a költő vmit a valóságnál szembetűnően nagyobbnak, ill. kisebbnek ábrázol; hiperbola, nagyítás [pl. Holmi kis vásárnál népesebb a konyha. (Arany János)]; b) (átvitt értelemben, tréfás) füllentés, lódítás. □ Elméletét csak egy nagy költői zseni szép álmának tekinthetjük. (Ambrus Zoltán) Igazán nem költői túlzás, hogy körös-körül némán állottak a fák, a házak, a templom, tornyostul s a fellegek az égen. (Móricz Zsigmond)
2. Költőt megillető. Költői dicsőség; költői szabadság ←. □ Ő az, kitől (bizony már jó minap) Egy hirdetést hoz valamennyi lap: Hogy ő az apja lelkinek se vár Elismerésre, költői babérra. (Arany János)
3. A költészethez tartozó, rá jellemző. Költői elbeszélés; költői formák, fordulatok; költői kérdés ←; költői hatás, nyelv, szépség; költői technika ←. □ A dal törvényeihez simult költői beszédnek bizonyos mértéket kelle fölvennie. (Vörösmarty Mihály) [Euripidész] némely darabjában tisztán költői célt követ. (Péterfy Jenő)
4. (átvitt értelemben) Érzelemben, képzeletben gazdag, az érzelmekre, képzeletre erősen ható; lírai. Költői gondolatok, leírás; költői sorok. || a. (átvitt értelemben) Érzelmes, ábrándos. Költői lélek.