Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

KONG
KOPÁR
KÓPIA [2]
KOPJA
KOPORSÓ
KOPP [1]
KORÁNY
KORCS
KORCSOS
KORLÁTOZ
KORMÁNYSZÉK
KORRIGÁL
KOSLAT
KOSZORÚS
KOSZORÚTLAN
KOSZORÚZ
KOZMOPOLITA
KÖDLIK
KÖDÖS
KÖLT [2]

KESELYŰ [e-e] főnév -t, -je [e], (elavult v. költői) kesely -t, -ek, -e [ë, e]
  • 1. (Fakó) keselyű: pulykakakas nagyságú, fakó sárgásbarna tollazatú, hegyvidéken élő ragadozó madár (Gyps fulvus). □ Mintha újra hallanók … A keselynek szárnya csattogását. (Vörösmarty Mihály) Azér vijjog a keselyű, Azér szállong turul s ölyű, Mert holnap ilyenkor, halott, Százezrivel fog veszni ott. (Arany János) Megmentette életemet, mikor már a sakálok és keselyűk lakmároztak belőlem. (Kuncz Aladár) || a. (állattan) Keselyűk: elhullott állatokkal táplálkozó, nagytestű, rendkívül éles látású madarak családja (Vulturidae).
  • 2. jelzői használat(ban) A keselyűére emlékeztető, a keselyűéhez hasonló. Keselyű természetű.
  • Szóösszetétel(ek): 1. keselyűarc; keselyűnyak; keselyűorr; keselyűszem; keselyűtekintet; keselyűtermészet; 2. barátkeselyű; dögkeselyű; saskeselyű.
  • keselyűs.