KÖRÖSLEG [e] határozószó (régies, költői)
Minden v. több oldalon, minden v. több irányban (többé-kevésbé kör alakú vonalban, sávban). □ Hol szomorú volt a napnak tüneménye, ha feljött, És szomorú, ha lement, élőt nem látva körösleg. (Vörösmarty Mihály) De elébb a falhoz kellene futó-gát, Mert védi körösleg vizzel teli árok. (Arany János)