Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

KIPÉCÉZ tárgyas ige
  • 1. (régies) <Vminek a határát, körvonalait> kijelöli. □ Nem hiszünk mély voltában a szenvedélynek, ha a [költői] képhalmozás túlhág egy bizonyos határt, melyet ugyan elméletileg kipécézni nem lehet, de érezni igen. (Arany János)
  • 2. (bizalmas) Szeszélyének engedve v. rosszindulattól vezetve kiszemel, kiválaszt vkit vmire, úgyhogy az illetőnek kellemetlensége, baja származzék belőle. Kipécéz vkit vmely kínos feladatra. Őt pécézte ki, hogy kitöltse rajta bosszúját. || a. (bizalmas) <Vmit, kül. vkinek a hibáját v. lelki furcsaságát> rendsz. rosszindulatból v. tréfából szóvá teszi, a figyelmet ráirányítja. □ Tisztelték tudásáért, de igyekeztek kipécézni gyöngéit is. (Kosztolányi Dezső)
  • kipécézés; kipécézett; kipécézget; kipécézhető; kipécéző; kipécéztet.